Hetilap kereső

Nádas Sándor írása

Legjobban a büfések jártak. Egy derék egyfelvonásos van itt háromfelé szeletelve, ezáltal két ízben is megérdemelt perecéhez és bevételéhez juttatva a közönséget meg a vendéglátó-ipari egység szereplőit.

Ez önmagában még nem volna baj, régi elvem, hogy virágozzék minden sajtos molnárka, csakhogy ennek a darabnak, ha van erénye (ezt még azért vegyük górcső alá), az a ritmusa volna. Negyvenperces felvonásokat húszperces szünetekkel ütni agyon – ebből csak az lesz, hogy minden résznél kezdhetjük elölről a ráhangolódást, és mire belejövünk, végünk is van.

Ha nem mondtam volna, Bernard Slade darabjáról beszélek, a Romantikus komédiáról, amelynek a műfaja azonos a címével (romantikus komédia, vö. termelési regény), de ez sincs igazán komolyan gondolva. Ezt egyébként írjuk a javára, közepes minőségű vígjátékipari termékkel van dolgunk, férfi szereti nőt, nő szereti férfit, de ez (mindenféle fatalitások okán) csak a végére derül ki nekik. Nekünk addigra se, mi egy felfuvalkodott, önző pasast látunk, meg egy döntésképtelen, szerencsétlen nőt, utóbbi felnéz a férfira, előbbi lenéz a nőre, és néhány könnyed, szórakoztató dialógust hallunk hozzá, amelyek persze más darabokban is elhangozhatnának. A Romantikus komédia nem tartozik Slade legjobb művei közé (végtére is az írói válságról szól, és tényleg), nézhetővé a két főszereplő, Szervét Tibor és Tóth Ildikó teszi: őket mindig jó látni, még ilyenkor is.

Thália Színház, rendezte Bálint András.