Hetilap kereső

168 Óra Online írása

Mostanában a jó zenék Angliából jönnek. Adele év eleje óta tarol 21 című albumával, és úgy tűnik középiskolai osztálytársa is hasonló babérokra tör debütáló lemezével.

Jessie J-t, akit a londoni anyakönyvvezető Jessica Ellen Cornish néven ismer először egy aluljáróban készült videón láttam, amikor is egy magnó kíséretében énekelt a new york-i járókelőknek. Természetesen egyből tovább folytattam a kutatást, és így találtam Jessie saját szobájában készült felvételeire, amint az ágya mellett ülve énekelte Mamma Knows Best című dalát. Ez után már magától értetődő volt, hogy beszerzem Who You Are című albumát - írta a Kultography.

A lemez nyitó dala egyben a legismertebb is, valószínűleg többen ismerik, mint magát a szerzőjét. A Price Tag elég pontosan összefoglalja Jessie J üzenetét, amelyet később az egész albumon keresztül ki is fejt: nem a pénz vagy a külsőséges dolgok számítanak, nem ezek tesznek boldoggá, hanem az álmain, és természetesen a zene. Jessie egyébként többek között azért jó, mert ezt lelkesen el is hisszük neki, anélkül, hogy banalitással vádolnánk. A Price Tag sikerét Jessie mellett B.o.B.-nek is köszönheti. A Nobody’s Perfect egy nagyon jó alapritmusú r’n'b dal, és elég jellegzetes is, mivel az előadójának különlegessége abban is áll, hogy olyan érzésünk van, mintha abban a pillanatban találná ki, hogy mit hogyan énekel. Ehhez pedig minden hangi adottsága megvan, a torkával azt csinál ugyanis, amit csak akar. A korai Nelly Furtado jutott eszembe a dalról, és bizony ez sokat sejtető megállapítás. Abracadabra a kilencvenes évek pop világába repülünk, és újra visszaköszön a domináns alapütemre való éneklés, amit némi gitár- és zongorajáték színesít.

Kíváncsi a cikk folytatására? A Kultography-n elolvashatja!