Alföldi: Fáj, de Csurkával közösek a gyökereink

Megint előbukkant ez a cikk.Most tudok reagálni.Az a baj veletek Tanika és Box Hill,hogy állandóan bezzegeztek.Bezzeg a Sztálin.Nektek ez valamiféle automatizmus.Miből vontátok le azt a következtetést,hogy amikor elítélem a hitleri nácizmust,és a magyarországi nyilas vészkorszakot,ugyanakkor helyeslem sztálini népirtást,Gulágot,a Szovjetunió-beli zsidóüldözést.Logikus,hogy mindegyik elítélendő.A Weisz nénit minden diktatúra a folyóba lövi.A nemzeti érzelmeteket végül is nem tudnátok meg sem magyarázni.Ez csak valamiféle kisebbrendűségi komplexus semlegesítésére jó,mert hát mégiscsak milyen jó,ha vannak nálam alacsonyabb rendű létformák.Az én értékítéletem szerint vannak emberek.Hogy milyen nemzet tagjai?Hát nem tök mindegy?Az hogy ti magyarok vagytok,végül is semmi közötök hozzá.Akaratotoktól független véletlen.

Ttanika: a kibérlik a házat, vagy én szervezek és meghívok valakit, az annyira egyforma, mint a napi és éves kamat.... :-)
Szegény gyilkos Képírót nem hagyták békén... veszek egy zacskü papírzsepit...

Kedves azazello!
Kérlek értelmezd nekünk nemzeti érzelem szempontjából az alábbi információt:

„A Nagy Terror idején Sztálin agitátorai felkavarták az antiszemita előitéleteket és tetőpontra hozták. Érdekes módon, míg a világ a náci Németország háború előtti zsidóellenes törvénykezésére és a zsidóüldözésekre koncentrált, Sztálin valójában megsemmisített 500,000-600,000 zsidót, a tisztogatások tízmilliós áldozatmennyisége között, a Szovjetunió nemzetiségi arányainál valószínűleg jóval többet.

A népirtás végig folytatódott a 40-es évek alatt, tekintet nélkül arra, hogy a zsidók valójában hithű kommunisták, cionisták vagy teljesen politikamentesek voltak-e. ‘A cionisták egész generációja pusztult el a szovjet börtönökben, táborokban és száműzetésben’ – írta Dr Julius Margolin, akit különböző koncentrációs táborokban tartottak fogva a Balti és Fehér-tenger régióban 1940-től. Ő mondta továbbá, hogy a külvilágból senki, még a cionista társak sem siettek megmentésükre.”
Forrás: Louis Rapoport, Stalin's War against the Jews (Sztálin háborúja a zsidók ellen), The Free Press, 1990, 54.old.

Sztálin zsidóírtása jóval a náci holokauszt előtt már megkezdődött, majd ismét beindult a háború után és egyes szerzők szerint csak halála (legyilkolása) közbejötte akadályozott meg egy végső megoldást a szovjet zsidókérdésben. Lásd Alexander Rashin, Why Didn't Stalin murder all the Jews? (Miért nem ölte meg Sztálin az összes zsidót? Liberty Publishing House, 2003.

azazello #37
Jó meghatározás!

Ráadásul ez a ú.n."nemzeti érzelem"nem más mint egy idegesítően ostoba lózung,ami csak valamiféle megkülönböztetésre jó,és erkölcsi alapot nyújt egyes csoportoknak a gyűlöletük szabad kifejtésére.

A nemzeti érzelmű emberek egyszer már masíroztak árpádsávos lobogók alatt,nyilas karszalaggal,turullal.A mostani rohamcsapatuk is hasonlóan fest,ráadásul a "mocskoszsidózás"köznapi szóhasználatukká vált.Gyűléseiken ordítva skandálják.A nemzetközi közvélemény is nyíltan náciknak tartja őket,ráadásul kapcsolatban vannak közismert külföldi neonáci szervezetekkel.Ha ez az egész minden vonatkozásában megpróbál a történelem legsötétebb időszakaihoz visszanyúlni,akkor a Weisz néni miért maradna ki a Duna partján?

Tanika
Lazíts. Szellemileg is. Akkor talán rájössz, hogy most görcsösen egy vonalon őrölsz. Aki nem ért egyet veled, annak a véleményében is lehet olyan elem, amivel akár egyet is érthetsz. Mikor történt ilyen veled utoljára?

Ez a magyar "Való Világ".

@pibá
Ez totálisan talált, sűlyedt.
És a hülyék magabiztossága teszi tönkre az országot.
Mivel ez csak látszat, sokan bedölnek neki.
Az okosak töprengése meg a többségi hülyéknek nem megfelelő.
Vagyis ma is érvényes Széchenyi definíciója,
a kiművelt emberfők száma adja egy ország igazi értékét.
Ma éppen ott vagyunk, ahova valók vagyunk.
Látva a fiatalságot, csak lefelé vezet az út.
Nem a sok nyugdijas teszi tönkre az országot,
hanem a sok .....!
És azt hiszik, hogy ők nagyon jók.

És egy apróság, az Unitárius egyház oldaláról emeltem át az idézetet ....

"Az a baj a világgal, hogy a hülyék mindenben holtbiztosak, az okosak meg tele vannak kételyekkel." Bertrand Russel

Tanika,
Alföldi nem hívott meg senkit. A színházat az ünnepségre bérbe akarták venni. De nem baj, nem az első és nem az utolsó....
Tudom, az az igazán magyaros, ahol Képírót posztumusz díszpolgárrá választják. Ha erre akarták volna bérelni a színházat, mit mondanál?
Tudom, Alföldi egy borzalom, valszeg ettől kapja sorban a nemzetközi díjakat és ettől vannak zsinórban táblás házak. V. külföldi rendezéseivel is.

Ha már így alakult.

A pátoszos nemzetieskedés végén a Weisz nénit mindenesetre belelövik a Dunába.

Tanika:

http://hu.wikipedia.org/wiki/N%C3%A9pess%C3%A9gfogy%C3%A1s_Magyarorsz%C3%A1gon

Ezen az oldalon van egy diagramm,ami mutatja,hogy hogy alakult a népesség száma a XX.században.
Ha jól nézem,az első és második világháború,az 56-os elvándorlással együtt olyan 700-800 ezer ember...(I.vh 50-100 ezer,II vh 600 ezer, 56-os emigráció 50 ezer).A természetes szaporulat tompítja a számokat,de a halottak attól halottak maradnak....
És ezt nem én találtam ki.
Számháborúzni meg nem fogok!
A kommented első részével nem tudok mit kezdeni,mert összeesküvéselméletekkel nem vitatkozom.
Számok ide,versek oda,továbbra is fenntartom,hogy az a fajta gondolkodás,ami téged és a jobbikot jellemzi,csak további pusztítást eredményez(szellemi,anyagi és életbeli szinten).
Az összeférhetetlenség,az ellenségkeresés,a felsőbbrendűség érzése(sovinizmus)vagy a mártírszerep sosem fog jót szűlni,csak pusztításba visz.És én ebben nem leszek elvtársad!
Ennyi!

Tanika:

Alföldi azért provokál(polgárpukkaszt),hogy növelje a nézettséget.
Ezen lehet megsértődni vagy sem,de tény,hogy teltházzal mennek....
A román delegáció meghívása politikai hiba volt,mert nem mérte fel,hogy ebben a pozícióban már politikai következméyei is vannak a döntéseinek.

Nos a pocskondiázásaban akkor mindkét oldal jeleskedik.
Emlékszem még 2002 és 2010 között,hogy aki nem értett egyet a fidesz-jobbik tandem elveivel,az elmebeteg,bolsi,hazaáruló,degenerált,ideggyenge stb. volt.
És ez szült egy ellenreakciót.
Szval ne csodálkozz,ha a másik oldal le van nácizva,rasszistázva!

A genetikus alsóbbredűség megpendítésén én is felháborodtam.
A micisapkázás és tetemcafatozás is izléstelen.

Viszont!
Hála ennek a "szubkultúrának" írhatod le a véleményedet ide,olvashatsz több világnézetű újságot,mehetsz útlevél nélkül a kontinensen stb...

Hajaj! Hamarosan vége?Ki vagy te ahhoz,hogy ezt eldöntsd?Ne bújj Isten mőgé,mert röhejes vagy.Amúgy meg tudod!:Isten nevét hiába szádra ne vedd!:)

A vége,amit írtál...nos ezért vetem meg a jobbikot...Az utóbbi 200 évben hány millió embert vesztett ez az ország emiatt a mentalitás miatt?Hány millió menekült el innen?Ahányszor ez a gondolkodás irányította az országot,annyiszor katasztrófa lett a vége.
És kik azok a hazaáruló csőcselék?Ti majd megmondjátok?A magatokfajták?:)

Tanika:

Szánalmas a vergődésed,hogy belemagyarázd a saját elképzelésedet a történelembe és az eszmékbe!

Pibá leírta ide kristálytisztán,hogy mi a konzervativizmus és a liberalizmus.
Magadat okosnak tartva azonban libsizel meg globálnyikozol...
Egy igazi konzervatív ember nem abból él,hogy mást pocskondiáz.(lsd. német kereszténydemokrácia)
Hogy jön ide a holokauszt Móriczka?Ön csak mindíg arra tud gondolni?:)

Petőfi a jobbikban?Forog a sírjában,ha 1 mondatba kevered őket.
Ő igazi hazafi volt,aki életét áldozta az országért.A jobbik pedig még....hogy is írjam szépen....a lábát sem csókolhatná!

De most komolyan! Mi a bajotok valójában Alföldivel?És ne a nemzeti maszlaggal gyere! valójában mi a baj vele?
Képesek vagytok(te és Box Hill) ezt tisztán elmondani,vagy ködösítetek még?

konzervativizmus – egyfelől világszemlélet, másfelől politikai ideo­lógia, amelynek középpontjában a status quo megőrzésének igénye áll. A konzervativizmusra jellemző az antropológiai pesszimizmus, eszerint az ember tökéletlen lény, és nem is javítható. A konzervatív sokszor tra­dicionalista: eszményíti a múlt produktumait, a társadalom hagyományos szocializációs csoportjait (család, egyház). A konzervatív politikai áram­latok között az alábbiakat különböztethetjük meg. A mérsékelt konzerva­tivizmus a piacbarát, individualista angolszász gondolkodók körében népszerű (Lord Salisbury, Michael Oakeshott). A reakciós konzervativiz­mus az organikusan létrejött intézményekben hisz; a francia forrada­lommal szemben fogalmazták meg 19. századi francia gondolkodók (de Maistre, de Bonald). A forradalmi konzervativizmusban a rend és a totális állam utáni vágy fogalmazódik meg a 20. századi politikai és morális káoszra válaszul a német társadalomban (Ernst Jünger, Carl Schmitt). A neokonzervativizmus gazdasági kérdésekben liberális, társadalompoli­tikájában konzervatív. Az 1980-as évektől jellemző az angolszász orszá­gokban (Irving Cristol, Allan Bloom), nagy hatással volt George W. Bush amerikai elnök kormányzati filozófiájára is. Kelet-Közép-Európa orszá­gainak rendszerváltás utáni konzervatív politikai ideológiáiban sokszor keveredik a nacionalista és a kereszténydemokrata-keresztényszociális értékvilág.

liberalizmus – A liberalizmus az egyenlő szabadság gondolatát helye­zi a középpontba. A liberálisok meggyőződése, hogy az emberek szabad­ságát nem korlátozhatják a velük született vagy a magánszférába tar­tozó különbségek. A liberalizmus mint politikai eszme elsősorban az individualizmust, az emberi jogokat, a demokráciát, valamint a szabad versenyes kapitalizmust hirdeti. A korai liberalizmus kapcsolódik a fran­cia és az amerikai forradalom célkitűzéseihez: a népszuverenitás, a konszenzus gondolatát hirdeti. A 19. századi klasszikus liberális felfogás a szabadpiacban látta a társadalmi rend legjobb formáját. A Ch. Darwin által megfogalmazott természetes kiválasztódás elméletének hatására sokan úgy gondolták: az azonos eséllyel induló egyének a szabad ver­senyben »szelektálódnak«. A 20. századra kibontakozó szociálliberalizmus felismeri, hogy a tulajdon nélküli osztályok számára a piac nem képes egyenlő esélyeket teremteni, ezért szükség van állami beavatkozásra. A második világháború után kialakuló, a szociálliberális állam jóléti vív­mányaira épülő társadalmi berendezkedést megkérdőjelezik az 1968-as mozgalmak. Ezt követően a liberalizmus többek között a következő kér­désekre keresi a választ: a társadalmi igazságosság, az identitás, a kul­túra szerepe, az egyéni és a kollektív jogok viszonya. A liberalizmus nagy szerepet játszott a közép-európai rendszerváltások idején: az em­beri jogok, a szabadság, a demokrácia, a piacgazdaság eszméjét megha­tározó politikai erők tűzték zászlajukra.

Na itt van egy "tanika" meg "Box Hill" : osztják az észt, okosabbnak akarnak látszani, jelenleg már világhírűnek mondható rendező-színésznél. Marhára birom ezeket a beképzelt valamilyeneket, mert ha a liberalizmus nekik szitokszó, konzervatívok meg semmikép, hát micsodák? Semmilyenek!

tanika!Ussel mar fel barmilyen tankonyvet 1848-49-rol!Azt fogod talalni benne Petofirol meg Aranyrol hogy nemzeti LIBERALISOK.Ennyit rolad.
Az is baromi erdekes,hogy a jobbos beirok atkozzak a liberalizmust-mintha maga volna a pestis-egy alapvetoen liberalis feluleten:az interneten.Mert ahogy a muveszet,ugy az internet is alapvetoen liberalis-tetszik,nem tetszik.