Hetilap kereső

szervuszausztria.hu írása

Nincs hitelesebb helyszín Haydn-művek bemutatására, mint a kismartoni Esterházy kastély, ahol a mester oly sok évtizeden át alkotott. De Kismartont más is összeköti a szomszédos Magyarországgal, sőt a földrajzi közelség Szlovákiával is. A hagyományokat ápoló Esterházy Magánalapítvány nem véletlenül törekszik arra, hogy itt alakuljon ki a közép-kelet-európai térség kulturális központja. Ennek újabb állomása a négynapos nemzetközi vonósnégyes fesztivál.

A közép-kelet-európai vonatkozások miatt a műsorban nem csak Haydn művek szerepelnek, már csak azért sem, mert a fesztivál művészeti vezetője Alja Batthány-Végh, Végh Sándor leánya, akinek gyermekkorát, s ezzel egész életét befolyásolták a térség politikai fejleményei. Így érthető, hogy minden lehetőséget megragad a művészetek, a politika és a gondolkodásmód területén még ma is fennálló határok áthidalására. Teszi ezt már az idén a Magyarország súlypontú program összeállításával is. Joseph Haydn mellett olyan zeneszerzők műveit is kiválasztotta, akik a múlt században kivándoroltak hazájukból. Bartók Béla, Ligeti György, Kurtág György, Weiner Leó és más magyar komponisták műveit nemzetközi elismertségnek örvendő együttesek fogják megszólaltatni.


Az október 16–18. között megrendezendő vonósnégyes-fesztivál nem „ragad le” a zenénél. A kultúra és a politika között tátongó szakadékot irodalmi, képzőművészeti összefüggések megvilágításával igyekszik csökkenteni. Ez az idei az első rendezvény, a továbbiakban évente más közép- és kelet-európai ország kerül majd a középpontba. Az első vendég, Magyarország kiválasztása egyúttal tiszteleg a húsz évvel ezelőtti határnyitás előtt is.

Az első koncerten a közönség Esterházy Péterrel találkozhat, ő olvas fel műveiből, de a magyar irodalomnak szentelt programsorozatban szerepelnek Kertész Imre írásai is. Azért esett rájuk a rendezők választása, mert műveikben mindketten behatóan foglalkoztak politikai múltjuk mindmáig fejtörést okozó kérdéseivel.

Haydn szimpózium

A fesztivál előtti napokban a bécsi Tudományos Akadémián „Haydn a XXI. században” címmel tudományos tanácskozást tartottak azok a kutatók, akik Haydn életével és alkotóművészetével behatóan foglalkoznak. Az Esterházy Magánalapítvány támogatásával létrejött szimpózium célja az volt, hogy hozzájáruljon a Joseph Haydnról világszerte elterjedt klisék megváltoztatásához. Utóbbiak gyakran zenetörténeti „apafigurának” tekintik a komponistát, aki „jó apaként“ továbbadta zenei gondolkodását „gyermekeinek” és „unokáinak”, mindenekelőtt Mozartnak és Beethovennek.

- Már 30 esztendővel ezelőtt is „Haydn-reneszánszról” beszéltünk. A 2009-es Haydn-év tiszteletére szeretnénk ennek a „reneszánsznak” a helyzetét szeretnénk tisztázni egy szimpózium keretében, melynek témája „Haydn a 21. században”. Egyrészt megkíséreljük számszerűsíteni Haydn jelentőségét a zenei világban. Másrészt neves tudósok és művészek vitatkoznak majd Joseph Haydn személyének és műveinek aktuális megítéléséről. „Kritikus véleményeket várunk a jövőben – mondta prof. dr. Gernot Gruber, a Bécsi Tudományos Akadémia tagja a szimpózium megrendezésének céljáról.

Joseph Haydn kerek 40 évet töltött az Esterházy hercegek udvarában. Ezeket az éveket arra használta, hogy a komponálás „szellemi gyakorlatára”, a műfajok szisztematikus megfejtésére, valamint a formák és struktúrák elemzésére koncentráljon. Ösztönzőleg hatottak rá az itt eltöltött évek, nem véletlen, hogy éppen ebben az időszakban számos jelentős művet írt.
A kétnapos szimpózium után, a vonósnégyes fesztivál második napján, Kismartonban összegzik az eszmecseréken szerzett új ismereteket.
További cikkeket olvashat Ausztriáról a Szervusz Ausztriahonlapon.