Illik picit fintorogni a cirkuszon: mi az, hogy röpködő sárkányok, tüzet okádó robotok, osztott DNS, ember és technika egybeépítése, kettéhasított tudatú emberek, bolygógyarmatosítás meg efféle. Hát nincs a lelkünkben elég katasztrófa? Nekünk, magunknak? Kell még a világ(z)űrt is a nyakunkba vennünk? Ahelyett, hogy vidéki patikusnék lelki rezdüléseit boncolnánk, vagy veronai szerelmesek letargiájába süppednénk?
Sejthetik az első mondatból:
ezúttal nem a művészetet fogom hiányolni a vászonról, hiszen élmény, tehetség van ezerféle. Itt a történet (ami másodlagos) mellett a fantázia és a technika csodálatos együttműködése és az ennek révén létrejövő látvány ragad meg – három dimenzióban. Ez a szürrealizmusban fogant, plusz a Jurassic Park, az Apokalipszis most, a Tarzan-mozik (és mások) után az animációs filmekből megújuló látványvilág lenyűgöz. A sosem látott terek horrorja, a növényi energiarendszerek hálója, az égig érő fák, az ősök látható-libegő szellemei, az emberarcú ölőgépek, a mindkét oldali „áruló” tengerészgyalogos kettős élete, s főképp – ismétlem – a három dimenzió.
Amikor a vonat érkezését filmszalagra rögzítette a Lumie `re-kamera, ugyan ki sejdíthette volna akkor, egyidejűleg, hogy
ezzel a lépéssel kezdődött az a mozitörténet, amelynek során ott forgat majd Chaplin, Hitchcock, Fellini, Bergman, Bunuel, Menzel és mások. Vagyis hát a filmművészet története egy művészeten kívüli mozzanattal kezdődött. A technika és a fantázia frigyéből. Kell-e több?
Természetesen nem szándékom valamiféle új moziművészet megjelenését bejelenteni.
De tessék komolyan venni azt, ami most itt elkezdődőben van! A fikció szupervilága, az ősi mesék számítógépes újraköltése, -töltése, a tudásunk és képességeink megsokszorozása, a sosem látottnak a természetesként kezelése kitágítja fantáziánkat, új terekbe helyez, új időkben mozgat. Átír bennünket. Ma még tán „cirkuszilag”, de ki tudja, mire lesz képes majd? Holnap.
(Írta és rendezte James Cameron.)
HozzászólásokÖsszesen: 2 db
A hozzászólás csak regisztrált tagjaink számára elérhető, kérjük lépjen be vagy regisztáljon!
Elfelejtette jelszavát? Segítségért kattintson ide!
Kérjük, hozzászólásánál tartsa be az oldal szabályait. Erről és a moderálási elvekről itt olvashat részletesen!
Én is megnéztem, és mondhatom: lenyűgöző!
Elképesztő fantáziával találtak ki minden apró részletet. Az a millió féle növény és állat, a táj elemek, a szereplők, a mozgások. Fantasztikus teljesítmény. Én még emlékszem azokra az időkre, amikor az első kisérleteket végeztők arra, hogy miképpen lehetne gif képeket mozgatni megfelelő sebességgel a standard VGA képernyőn. Kezdetleges renderező programokkal készítettük a saját kis animációinkat pár gömbbel, vagy kockával. És mára ide jutott ez a tudomány. Elképesztő.
A történet valóban nem tejlesen eredeti, mivel aki olvasott Isaac Asimov-ot, Arthur C. Clark-ot, és a többi klasszikus, valóban SCI-FI írók műveit, annak nem igen lehet teljesen újat mondani a SCI-FI témában. Ezek a nagy gondolkodók nagy mélységben feldolgozták a jövő és a múlt témáját és a fantáziájukkal bejárták a lehetséges jövő utak sokaságát.
Ennek a filmnek az igazi üzenete az, hogy a bolygó élő lény, és senki nem bánhat úgy vele, mintha a tulajdona, mintha egy élettelen tárgy lenne. Az Avatar-on sokkal nyilvánvalóbban működött a fajok köztti szoros szimbiózis, mivel minden élőlény rendelkezett egy közös interfésszel, amelynek segítségével össze tudtak kapcsolódni egymással és egy közös tudatot tudtak ilyen formában kialakítani. A Föld nevű bolygón ez nem ilyen egyszerű, a Földön is tény, hogy mindenki mindenkivel szimbiózisban él a legkisebb parányoktól az óriásokig, a mikróbáktól a növényeken át a főemlősig, az emberig. A film fő üzenete ez. Itt a Földön sem tehetünk akármit sem a Föld ásványi tartalékaival, sem a rajta élőkkel szemben, mert nem a mi tulajdonunk sem a Föld, sem akik rajta élnek. Ez a film fő üzenete az én olvasatomban.
A másik üzenet pedig - természetesen - a tudomány. Az informatika tudományának a nagyszerűsége. Egész világokat vagyunk képesek modellezni, ha akarjuk. Az ember erre is képes. Nem csupán a vegetációra és az ösztön cselekvésekre. Ez a másik fő üzenet számomra.
Szerintem nézzétek meg minél többen. Ha lehet, akkor 3D-ben, mert úgy még tökéletesebb az élmény.
Várom azt a napot, amikor nem kell ostoba, elhízott túristáknak letaposni az őserdők aljnövényzetét. Nem kell ostoba fajankókat beengedni a korall zátonyokra, hogy szuvenirnek letördeljenek olyan korallokat, amelyek évtizedek alatt nőttek ki. Nem kell ostoba vandálokat beengedni a cseppkő barlangokba, hogy évezredek alatt kialakult kristályokat tördeljenek le, hogy hazavihessék trófea gyanánt. Remélem el jön az idő, amikor ilyen 3D-s modellek segítségével mindenki megtekintheti a Föld és az összes bolygó szépségeit anélkül, hogy oda menne rombolni. Megismerni ezzel a módszerrel is lehetséges, sőt! Aki meg csak a trófea miatt vágyik ezekre a helyekre, az remélem nem számít sokat. (Bár tudom, hogy valójában ezek az emberek számítanak és pont ezért jutott a Föld oda, ahova mára jutott.)
Szóval nézzétek meg a filmet!
Ritkán járunk már moziba ,de úgy gondoltam az Avatar "megér egy misét",elmentünk megnézni. Mit mondjak csalódás volt a film ,semmi extra, szokásos kicsit potter csak nem seprűn ha nem sárkányokon repülnek az amerikai indiánok késői leszármazottai + meg még lovagolgatnak egy kicsit ágyék kötőben . A "gonosz" emberek / kicsit amerikai katonák +Afganisztán/ megpróbálják a lehetetlent ígérnek nekik mindent kórházakat iskolát egyszóval infrastruktúrát ,de ezeknek a vadaknak nem kell semmi. A végén az "indiánok " nyernek egy csatát de a háborút azt úgy is elveszítik majd .Igaz a film csak a csatáig tart...