2012. február 8. szerda - Aranka. Holnapi névnap: Abigél, Alex

A videó lejátszáshoz Flash Player, és engedélyezett Javascript szükséges!

LEGÚJABBAK A ROVATBAN
További cikkeink
LEGÚJABBAK A 168ORA.HU-N
További cikkeink
LEGÚJABBAK A FÓRUMON

MALÉV: The End?

piréz - 2012.02.08 20:16

Orbán a király !

Csikar - 2012.02.08 20:16

TILTAKOZÁSOK, DEMONSTRÁCIÓK

anula - 2012.02.08 19:59

A MALÉV megmentése

Li Taj-po - 2012.02.08 19:58

alakul a magyar jövő

zoja - 2012.02.08 19:44

ORBÁN A MAGYARSÁG MEGOSZTÓJA

morzs - 2012.02.08 19:37

A Jobbik Európába

pékné_módra - 2012.02.08 18:17

BKV

Qkory - 2012.02.08 17:48
OLVASÓINK ÍRTÁK
További cikkeink
LEGOLVASOTTABB CIKKEK
További cikkeink
ORSZÁGOLDALAK HÍREI
168óra - A hetilap
Hetilap kereső
Válassza ki, melyik év lapjaira kíváncsi:
Vagy írja be a keresendő szót, amelyre keresni szeretne:
Péntek, 2009. szeptember 4. 14:48
szervuszausztria.hu írása

Szervusz Ausztria

Hét óra Goethe

Kezdődik a Burgtheater új korszaka

  • Tetszik:
Gigantikus vállalkozással kezd Matthias Hartmann a Burgban: saját rendezésében a Faust mindkét részét színre viszi. Negyven év szünet után játssza Ausztria Nemzeti Színháza ismét Goethe klasszikusát, amely a mai kor problémái közepette döbbenetesen aktuálisnak tűnik.
Faust gátlástalansága, kíméletlensége manapság igazán nem ritkaság, az örök törekvés, a törtetés, a német lét motorja – véli Hartmann, s hozzáteszi: örök a dilemma is, honnan hová kellene eljutni ezáltal. Nem csak a klasszikus mű iránti tisztelet, a nyelvi zsenialitás, hanem a téma aktualitása is indokolja a Faust műsorra tűzését.


Az első és a második részt a bemutatón és később több előadásban együtt adják, a továbbiakban azonban a közönségnek lehetősége lesz, hogy két estére ossza el az élményt, ha nem kíván hét órát tölteni a színházban. A bemutató öt órakor kezdődik, és este 22.30-tól felvételről az ORF2 is közvetíti. A szereposztás parádés, Faust Tobias Moretti, Mephisto Gerd Voss: előbbit filmszerepeiből a magyar közönség is ismeri, Voss, sokak szerint a németnyelvű színház egyik legnagyszerűbb reprezentánsa inkább csak a bécsi színházakat, elsősorban a Burgtheatert látogató közönség előtt ismert.

Az előadás a mű ismerői körében különleges érdeklődést kelt: az elengedhetetlen rövidítés mindig nagy kérdés. A korábbi előadások legtöbbjén igen jelentősen megnyirbált változatot kapott a néző: a rendezők sok esetben az első rész felét, a második 70 százalékát is elhagyták. Nagy nevek szerepelnek az elődök között: Max Reinhardt berlini Faustja 1911-ben maratoni előadás volt, a második rész délután kettőtől másnap hajnali egyig tartott. A későbbiek bátrabban rövidítettek. A leghíresebb talán Gustaf Gründgen rendezése 1957-ből, amelyből később a film is készült, de a német nyelvterület szinte valamennyi fontos rendezője belevágott ebbe a kalandba.

Hartmann az első részt alig rövidíti. Kis szünettel négy órán át tart, utána egy teljes óra szünet következik a díszlet átépítése miatt. A második rész már csak kétórás, és teljesen más a stílusa: kamerák segítségével alakul ki a kapcsolódás az események között. Az első részben Mephisto manipulációit egy négyszögletes láda jelképezi, ez az a világ, amit a kétségbeesett Faustnak hoz. A láda a legkülönfélébb metamorfózisokon megy keresztül. Hol kicsi, hol nagy, van jelenet, amelyben összeomlik, hogy aztán ismét visszaalakuljon ládává.

A bécsi előadás nem a legkönnyebb körülmények között jött létre. A próbákat már május táján megkezdték, ám a Burgtheaterben szó nem lehet a nyári szünet elhagyásáról, így a legforróbb szakaszban abbamaradt a felkészülés. Gondot okozott az is, hogy Tobias Moretti, aki jelenleg az egyik legkeresettebb osztrák férfiszínész, egyidejűleg forgat is. Hartmann mindenesetre úgy véli, ha Moretti vállalja a kettőt együtt, akkor neki nincs oka kételkedni abban, hogy menni fog. A végeredmény péntektől a Burgban megtekinthető.

A közönség mindenesetre kellő felkészítést kap: az osztrák sajtó a legváltozatosabban harangozza be a bemutatót, az eligazodást Goethéből és a Faustból valóságos kislexikonok, ismeretterjesztő cikkek is segítik.

Matthias Hartmann láthatóan erős tempót diktál, s átérzi, milyen felelősség a bécsi Burg igazgatása. A színház a hasonló intézmények közül a legnagyobb költségvetésből gazdálkodik, nem véletlenül: különleges helyzetét egyaránt köszönheti a közönség és a politika megkülönböztetett figyelmének. Hartmann ismert rendező, mint mostanában többen - 2010-től a salzburgi új intendáns, Alexander Pereira, és az Operaház zeneigazgatója, Franz Welser-Möst – ő is Zürichből jön. Előző állomása Bochum, amely szintén nagy rendezőket adott a németnyelvű színháznak.


Az 1963-as osnabrücki születésű Hartmann dinamikus rendezőként ismert, a lendület, amellyel kezd, bizonyára a későbbiekben is kitart. Szeptemberben a két hozzá tartozó kisebb színpadon, az Akademietheaterben és az egyébként hamarosan felújítandó Kasinoban is egymást követik a bemutatók, saját produkciók és néhány zürichi előadás átvétele. Utóbbiak éppúgy nyereséget jelentenek, mint azok a színészek, akiket Hartmann magával hoz.
Korábbi cikkeink a rovatban Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Vissza a lap tetejére
1/5
Olvasta már?
előző
következő

Kapcsolódó cikkek

Hozzászólások
Összesen: 0 db

Legyen Ön a következő, ossza meg velünk véleményét!

A hozzászólás csak regisztrált tagjaink számára elérhető, kérjük lépjen be vagy regisztáljon!

Elfelejtette jelszavát? Segítségért kattintson ide!

Kérjük, hozzászólásánál tartsa be az oldal szabályait. Erről és a moderálási elvekről itt olvashat részletesen!

 

168 óra - A hetilap

Lapajánló

 

Előfizetés

Táncsics Alapítvány
A 168Óra a facebook-on
Hétfő, 2010. november 22. 10:34
BLOG-BLOKK
További blogjaink
A HETILAP CIKKEI
További cikkeink

Szavazás

Nagy-Britannia
Nagy-Britannia
Ausztria
Németország
Olaszország
Franciaország
Oroszország
Svédország
Lengyelország
Országoldalak

Ha kíváncsi, mi történik Európa más országaiban, milyen magyar vonatkozású események vannak, akkor nézzen körül az oldalakon!