Hetilap kereső

D. K. írása

Meghalt Mátyás király, oda az igazság, tartja a mondás. Az igazság elől a forgatás közben elkopott Mátyás király, olyannyira, hogy nemcsak hogy a címben nem szerepel, de el sem hangzik el a neve a filmben.

A mű ötlete eredetileg a reneszánsz év apropóján merült fel, ám az idő és a változó költségvetések és lehetőségek alaposan megváltoztatták az alapkoncepciót. És persze Jancsó Miki bácsi sem arról ismerszik meg, hogy hagyományos évfordulós filmet csinál, de erről majd ő maga is beszél később.

Várkonyi Gábor, a film történész szakértője saját bevallása szerint hét lehetséges királyt számolt össze az alkotásban, ennyinek az életéből és korából idéződnek motívumok, V. Lászlótól II. Lajosig, aki a török elleni csatában halt meg. És bár névvel egyikük sem szerepel, a szakértő szerint a film hiteles: rólunk, a mi tudatunkról, országunkról, közép-európai létünkről szól.

Jancsó Miki bácsi mielőtt még bármit szólna a saját filmjéről, az Origóról idéz néhány sort. Azt írták, még látatlanban az Oda az igazság kapcsán, hogy: „Jancsó filmjeiből rendszerint nem sokat értünk, de ez még nem akadályozott meg bennünket abban, hogy szeressük őket.” – Köszönöm – mondja fanyarul Miki bácsi, majd hozzáteszi: – De az írás címe egy kicsit árulkodó, mintha mégiscsak megértették volna a filmet: Mindenki király akar lenni. Alighanem erről szól, de ehhez még hozzátenném: kivéve a királycsinálókat. De ők is rosszul szoktak járni.

Tény: történelmi és kultúrtörténeti ismeretekkel felvértezve jobban vesszük az Oda az igazság poénjait, ám ezen ismeretek hiánya nem akadályoz meg minket abban, hogy élvezzük a filmet. Mert a hatalom utódlása, átadása, elbitorlása, az uralkodó (király, államelnök, pártelnök, miniszter) mögött rendeződő, a vezért pajzsra emelő vagy hátba szúró erők dinamikája nem sokat változott a történelem folyamán. Nem véletlen, hogy hosszasan idéz a egyik szereplő Prédikátor Salamon könyvéből, s az idézet summája: minden visszatér és minden hiábavalóság. És nincs új a Nap alatt.

A filmben vezérmotívumként felbukkanó éles kés (tőr?) már egy korábbi Jancsó-filmben is jól állt Mundruczó Kornél kezében, ahogy Brutusra hajazva a Julius Caesart idéző Jancsó Miklósra fogta orvul. Most a királycsinálók kezében villan.

Marx József filmtörténész, Jancsó Miklós életrajzírója szerint azok panaszkodnak arról, hogy nem értik a Jancsó-filmeket, akik az iróniát sem értik.
– Magyarországon az irónia nagyon nehezen eladható műfaj, illetve magatartás – véli. – Holott az irónia az egyetlen dolog arra, hogy ki tudjuk mondani azt is, amit nem lehet kimondani. Míg egy másik filmben, ahol komolyan beszélnek, ha azt mondják, jó napot, az annyit jelent, hogy jó napot. Itt nem biztos.

– Maga a történet is elég ironikus, nem? – mondja a 88 éves rendező. – Megtévesztő, hogy használunk benne korabeli neveket is. Kinizsi Pál az egyetlen, aki teljes néven szerepel, és ez szándékos. Amint meghalt a király, ő volt az első, aki elárulta, pedig ő csinált belőle Kinizsit. De szerepel például Jánoska, ez ugye Corvin Jánosra utal, aki egyszer csak hivatkozik a Lackó bátyjára, akinek a fejét vették, vagyis Hunyadi Lászlóra. És hát benne vannak a filmben a régi barátaim…

Cserhalmi György, Gálffi László, Mucsi Zoltán, Mundruczó Kornél, Balázsovits Lajos, Seress Zoltán, Pindroch Csaba, Galkó Balázs, Scherer Péter – Jancsó kedvenc színészei mind egy csokorban. És akik már nem lehettek köztük: Kozák András vagy Madaras József…

– Cseh Tamást is felkértem, hogy énekeljen benne, de akkor már nagyon rosszul volt, nem tudott válaszolni – mondja Miki bácsi.

Lehetett volna akár egy „rendes”, értsd történelmi kosztümös Mátyás-filmet is, de ki adott volna elegendő pénzt?

– A Jakubisko kolléga 12 millió euróból csinálta meg a Báthory Erzsébetet. A én filmem 500 millió forintból készült – mondja Jancsó Miklós, majd így folytatja:

– Amikor megírtam az első úgynevezett forgatókönyvfélét, abban még Mátyás volt. Aztán elkezdtem gondolkodni: Mutassam meg, hogy milyen nagy király volt? Az az igazság, hogy életében nem nagyon szerették. Amikor 15 éves korában király lett, az adó 1 forint volt, amikor meghalt, akkor 500. A történet az igazságos és a nép között járó Mátyásról Heltai Gáspár tollából született meg. Mátyás, a nagy király figurája mindig akkor jött elő, amikor az ország szarban volt – nem is egyszer. Heltai indította el, aztán jött Zrínyi, ő is tudta, hogy mitől döglik a légy szegény, sőt, mitől döglik ő maga meg… Bajcsy-Zsilinszky Endre a harmincas években tirádát írt arról, hogy micsoda zseniális uralkodó volt. Aki látta Pasolinitől a Máté evangéliumát, az tudja, hogy nemcsak az Isten fia van benne, hanem az egyszerű ember is. Csináljak egy olyan filmet, semmi pénzből ráadásul, ahol ezt az egyébként tényleg nagy magyar királyt beállítom egyszerű embernek? Nem. Gondoltam, csináljuk úgy, hogy nem is nevezzük meg. Végül igazából semmi nem vonatkozott már Mátyásra … A seggibe tényleg daganat volt, és úgy halt meg, hogy tüzes vassal égették Ez az egyetlen igaz történet a Mátyás életéből ebben a filmben. Amelyről forgatás közben derült ki, hogy milyen is lesz. Akkor már nem a konkrét Mátyás-történet volt, de az oda az igazságot hordta tovább magával a címben.