Hetilap kereső

Erdélyi S. Gábor írása

Ha párducos Árpád nem is, sávozott Árpád beletartozik a jobboldali hagyományok közé, leginkább a csúf emlékű nemzetvezető és pártszolgálatosai miatt. Amint Istóczy Győző is, az Országos Antiszemita Párt vezére.
Vezérből aztán jött több is: nagy az igény effélére errefelé. Akadt, aki félezer oldalon bizonygatta: nem halt ki az Árpád-ház 1301-ben, kései leszármazottjában, Horthyban szökkent szárba az ősi törzsök. Hogy úgy mondjuk.
A kormányzót IV. Bélához, Rákóczihoz. Kossuthhoz és Árpádhoz hasonlították. Őt a magyarok Istene küldte apánknak. Egyenesen.

De ne essünk a személyi kultusz hibájába: akad itt más is a jobboldal múltjából: nacionalizmus, rasszizmus, populizmus. „A polgári szabadság és egyenlőség eszménye helyett a nép, illetve nemzet organikus egészként felfogott koncepcióját állították” – olvashatjuk Romsics Ignác cikkében. (Lett is nemzeti számonkérő szék, lett népbíróság is.) A konzervativizmus, az antiliberalizmus, az antiparlamentarizmus, a fasizmus és a magyar nemzeti szocializmus is itt sorjázik a huszadik századi előzmények között.

Amint a fajvédőknek, a nemzeti radikálisoknak, a kaszáskereszteseknek, a nyilaskereszteseknek a pártjai, és mellettük a féltucatnyi szélsőjobb alakzat. Ideológiában még a politikai katolicizmus, a turánizmus és a többi.
Főszereplő a liberálkonzervatív Tisza, a pragmatista Bethlen, a Szent István-i állameszmével és a nemzeti-keresztény fajbiológiával, fajnemesítéssel egyszerre foglalkozó Teleki, a „vérközösségben” és totális államszervezetben gondolkodó Gömbös, az őrségváltást, „az Aladárok honfoglalását” szorgalmazó Imrédy, a „honképes és talajgyökeres nép” nemzetvezetője, Szálasi Ferenc, a „Hungária Egyesült Ősföldek” vezére. Idesorol a kultúrfölényes Klebelsberg, a nemzetnevelő Hóman, s mind a revízió prófétája, a „völkisch” szónoka, a sorstudomány kóklere, a birodalmi múlt faragója, a nagytérség szónoka – mind ennek a politikai neobarokknak a jellegzetes szereplője volt. Talpig díszmagyarban. Talpig díszmagyarok.

(A magyar jobboldali hagyomány. 1900–1945. Rubicon, 2009/1–2.)