Hetilap kereső

Csák Gergely írása

Csúnya, öregedő, kopaszodó emberek ülnek egy kipárnázott falú szobában. Látszólag nyugodtak és az arcizmuk se rándul. Valójában szüntelen egymást méregetik. Mint egy pókerjátszma. Akiknek kicsivel jobban rándul az arca, a karrierjén kívül az életétől is elbúcsúzhat. Mindegyik kém ugyanis.

Ki lehet a vakond a cégnél? Suszter? Szabó? Baka? Vagy maga Smiley, aki a film alatt talán, ha egyszer mosolyog?

Vannak olyan filmek, amik nem attól izgalmasak, hogy az operatőr rángatja a kamerát, a vágó feszesre nyeseteli a verekedős jeleneteket, hogy ne látszódjon, egyik főszereplő sem ütött meg még senkit soha. Manapság a kémfilm ilyen: felrobban fél Oroszország, repülőből kell kiugrálni, motorral egymásnak menni, hatalmas géppuskákkal egymásra lőni... a gonosz mindig zseniális és nagyon gonosz, a jók persze a végén elnyerik méltó jutalmukat. A világ egyszerű, kevés szereplős, a magyarázatokat egy átlagos amerikai tini szellemi és műveltségi szintjéhez igazították. Nincs semmi rizikó, vagy ahogy a Quimby énekelte: "Biztonságos konzumzene."



A forgalmazó Ristretto Distribution Kft. viszont nagyot kockáztat a Suszter, Szabó, Baka, Kém (Tinker, Tailor, Soldier, Spy) című filmmel. Ugyanis intelligens és intelligenciát is kíván. Értő szemeket és értő füleket. Odafigyelést. Csak popkornzörgés nélkül élvezhető, mert nem nyomja el a csámcsogást az autós üldözések fékcsikorgása, a fegyverropogás, vagy a csontok recsegése. Pisztoly párszor kerül elő, csak kétszer sütik el. Többre nincs szükség.

Elegáns, kimért film ez. És okos. Nem adja magát könnyen, mégis, minden perce élvezhető. A főszereplő gyakran úszni megy és gondolkozik. Azt mutatja be a filmet rendező svéd, Tomas Alfredson (korábban az Engedj be! rendezőjeként lett híres), hogy Gary Oldman (van, ki e nevet nem ismeri?) hogyan gondolkozik. Manipulál. Sajnáltatja magát. Öregszik.

Mark Strong erősen kopaszodik, arcán meglátszik a szolgálatban eltöltött évek és a szovjetek kínzásának minden apró jele. Most csak éppen őket emeltem ki, de minden színész tökéleteset alakít, mindenkinek súlya van. (Colin Firth jéghideg, de barátságosnak beállított mosolyát tanítani kellene.) Senki nem játssza túl, hal meg látványosan, vagy zokog összetörten. Nincs rá szükség. A szemek, egy-egy rezdülés sokszor többet elárul, mint az agyonjátszott pojácáskodás.

Külön jó pont a filmben a magyar jelenet, Kálloy-Molnár Péterrel és Mucsi Zoltánnal. Ezt itthon vették fel, magyar színészekkel. Nincs zöld háttér. Nincsenek kaszkadőrök. Nincs rájuk szükség.

Ódákat lehetne zengeni a kellékesről, a tökéletesen megformált angliai, vagy magyarországi hetvenes évekről. A sminkesről, aki nem tüntette el a ráncokat. Vagy a zeneszerzőről, aki fájdalmasan szívhez szóló dallamokat komponált a filmhez.

A néző csak ül, fejében a kirakós darabjait igyekszik összerakni. Közben remeg az izgalomtól. A vásznon igazi játék folyik, életre-halálra; a szürkék küzdenek a még szürkébbekkel. Nincsenek gonoszok és jók – emberek vannak. Játszmák vannak, ahogy annak idején a Keselyű három napjában mondták.

A Raymond Chandleren, Agatha Christien felnőttek nagyra fogják értékelni ezt a filmet. Olyan ez, mint amikor az ember váratlanul igazán értékes, jó könyvre bukkan az antikváriumban. Meg kell becsülni.

Suszter, szabó, baka, kém
(Tinker Tailor Soldier Spy)

Színes, feliratos, francia-angol-német thriller, 127 perc, 2011

rendező: Tomas Alfredson
John Le Carré azonos című könyve alapján készült

szereplők:
Gary Oldman (George Smiley)
Tom Hardy (Ricki Tarr)
Colin Firth (Bill Haydon)
John Hurt (Control)
Toby Jones (Percy Alleline)
Mark Strong (Jim Prideaux)
Benedict Cumberbatch (Peter Guillam)
Ciarán Hinds (Roy Bland)
David Dencik (Toby Esterhase)

Előzetes: