Hetilap kereső

Sztankay Ádám írása

A Magyar Televízió alakulása idején került az intézményhez. Csak fontosabb rendezéseinek száma is száz körül van. Olyan tévédarabok kötődnek a nevéhez, mint például a Fejes Endre-mű alapján készült Jó estét nyár, jó estét szerelem – Harsányi Gábor főszereplésével. Kétszeres Balázs Béla-díjas, érdemes és kiváló művész. Az idei Magyar Filmszemle egyik életműdíjasa. SZTANKAY ÁDÁM írása.

Fejes Endréhez való kötődéséről faggatták a hetvenes években, amikor negyedik tévéfilmjét készítette az író műveiből. Azt felelte: természetük hasonló. Érzelmi emberek mindketten, de konokok. Indulásuk is hasonló: a városi kisemberek, a proletárok világából.

A nyolcvanas években munkáiból összeállítás készült az MTV Rendezte... sorozatában. A rostálás szempontjai kapcsán mondta: a vígjátékok estek ki először. Az ugyanis kellemes, ám nehéz műfaj. Állította: sosem tudta igazán megtanulni.

Ezzel kapcsolatban dolgozószobájában tesz némi kiegészítést 2009 januárjában: – Könnyebb vérben gázolni, mint magas nívón nevettetni.

Iróniával mondja. Szellemes, hiteles.

1928-ban született. Az elemit Rákospalotán járta. Édesapja kishivatalnok volt, édesanyja háztartásbeli. Az apai ág szépapáig „hivatásos” szegény ember. Az anyai ágon akadt jobb módú cipész iparos, Fő utcai üzlettel. Nagyapja itta, kártyázta el a vagyont.

A pisztonos cserkész

Szőnyi G. Sándor középiskolásként lett óbudai lakos, tanulója az ostrom alatt „sajttá” luggatott Árpád Gimnáziumnak. Jelesebb tanárai közt volt a peremkerületbe száműzött „Fiszterer” tanár úr. Írói nevén: Szentkuthy Miklós.

Szőnyi kamaszként versel, s tagja a liberális szellemű cserkészcsapatnak. A csapat zenekarában ő pisztonos, osztálytársa, Sinkovits Imre pozanozik. Bár világnézetük más, életre szóló lesz a barátság.

Gimi után katonaság, és Sinkovits javaslatára felvételi a Színművészeti Főiskola dramaturg szakára. A fő ok: jár érte három nap szabadság.

A vizsga után vissza a seregbe, hadgyakorlat a jugó határon. Majd hamarosan leszerelés, aztán gyári meló, impregnáló segédmunkásként. Éjszakai műszak, így egyik délelőtt Szőnyi G. beugorhatott a színire, hogy megkérdezze: miért nem kapott értesítést a sikertelen vizsgáról? Kiderül: felvették, egy hónapja oda kéne járnia. Akkor ment ki a levél és veszett el, amikor még katonaként – búcsúzóul – Titót ijesztgették.

Háy Gyula osztályába került. Az osztályfőnök – a kommün idején szerepet vállalt, Berlinbe emigrált, majd Hitler hatalomra jutása után a Szovjetunióba távozott író – 1945-ben tért vissza Magyarországra. Diákjainak az első két évben „a bolsevik párt története” alapján tanítja a dramaturgiát. Nem vonalasan, bár óhatatlanul marxista beütéssel. A vázolt filozófiai rendszer, a konfliktushelyzetek kiválóan alkalmasak a dramaturgia lényeges elemeinek elsajátítására. Arisztophanészre vonatkoztatva éppúgy, mint Shakespeare-re. Harmadév elején Háy direkt politikai eligazítást tart osztályának: a Nagy Imre-programot ismerteti. A dolog lényege: az addigi dogmatikus vonal követhetetlen, és bukáshoz vezet.

Szőnyi a dramaturgia mellett vendéghallgató volt a Nádasdy Kálmán vezette rendezőosztályban is. Diplomázva egyik barátja, Bednai Nándor tanácsára dramaturg, majd rendezőasszisztens lett az induló Magyar Televíziónál. Hitték, ott majd mindent maguk alakíthatnak.

Téeszmiatyánk

1956. július 2-án írta alá szerződését. Aztán három hónapra újra behívták katonának. Alighogy leszerel, kitör a forradalom.

A rádióban hallgatja, amint volt osztályfőnöke, Háy Gyula behívja – hívná – az ENSZ-csapatokat. (Háyt később halálra ítélik, öt-hat évet leül, majd Svájcba emigrál.)

Az általános sztrájkok idején a rádió egyik részlegeként induló televízió még nem nagyon „indul” sehová. Munkatársai sokat beszélgetnek apró irodájukban. Aztán ahogy – mondjuk úgy – konszolidálódik a helyzet, alakulni kezdenek a dolgok. Beszerzik az első angol közvetítőkocsit, átköltöznek a Szabadság térre, megépül az első műterem. Az első tévéjátékot egy rádiós rendező készíti operettből. A másodikat a Katkics Ilona, Kende Márta, Mihályfi Imre asszisztenséből rendezővé avanzsáló Szőnyi G. Sándor. A Mátyás király juhásza gyerekműsor, az igazságost a „kölyökképű” Garas Dezső adja.

Eleinte még a tévéjátékok is élőben kerülnek adásba. Több helyiségben zajlanak a jelenetek, hibázni nem lehet, komoly koncentráció színésztől, rendezőtől.

Persze fejlődik a technika, idővel ugyanúgy készülnek a tévéfilmek, mint a mozidarabok. Az átkosban évi hetven-nyolcvan – a színi világ legjobb színészeivel.

Szőnyi G. Sándor a kortárs írókat preferálta. Azokat a műveket, amelyek a kisemberek problémáival foglalkoznak. Úgy véli, egy film négy fő fázisban készül. Első a forgatókönyv, második a színészválasztás, majd jön a forgatás, végül a vágás. Nagy csapatmunka.

Munkáját még a hetvenes évek elején „rendszerellenesnek” ítélte egy vonalas képviselő parlamenti felszólalásában. Mocsár Gábornak a Pirostövű nád című írásából készült rendezése a termelőszövetkezeti visszásságokkal foglalkozott. Az országházi kritikát követően megtekintette a művet egy huszonöt tagú bizottság. Váci Mihály is köztük volt, ő kezdte dicsérni elsőként a filmet, s ezzel megadta a vita alaphangját. Szőnyi G. Sándor pedig megkapta első Balázs Béla-díját. Valamint egy átlagnéző levelét. Írója elmondta, hogy őrá a tévéjátékban elhangzó „téeszmiatyánk” nyilvános előadásáért – egy sor belőle: „Aki nem lop, annak nincsen” – korábban két év börtönt mértek. Fura világ volt.

Szőnyi G. Sándor a hetvenes évekig „hitte el” a rendszert. Akkor – mint mondja – elgondolkodott a tulajdonviszonyok mikéntjén. Rájött: a tulajdonosi osztályhoz azok tartoznak – tízezren nagyjából, s kiszolgáltatva egymásnak –, akiknek „hatalmukban áll a termelés és a javak elosztásában dönteni”. Ahogyan volt feudálkapitalizmus, szerinte úgy lett akkor feudálszocializmus.

Aczéli ukáz

Aczél György egyszer üzent neki: okos ember, menjen el dolgozni a pártközpontba. Szőnyi G. azt mondta, ő inkább rendező akar lenni. Talán döntése okán is csupán két évig – 1981 és ’83 között – lehetett művészeti vezetője a kecskeméti Katona József Színháznak. Minisztériumi utasításra került oda – kicsit sem bánta, nagy álma volt a színház –, s aczéli ukázra kellett távoznia, amikor kebelbeli kapta meg a helyét.

Státusa megmaradt a televíziónál. A rendszerváltást követően pozíciója is lett: az Antall-kormány bukásáig vezette a Drámai Műsorok Stúdióját. Úgy vélte: harminchat év televíziós gyakorlattal sima ügy lesz.
Nem az volt. A miértről hosszan lehetne beszélni. Kérdés: minek?

Stúdióvezetőként volt producere filmszemlegyőztes műnek s gyengébb produkciónak is. Fárasztotta, hogy sokaknak kellett nemet is mondania.

Szőnyi G. Sándor ma úgy látja: az egypártrendszer rendszerváltás után párttá izmosodott klikkjei, a körülöttük nyüzsgő mindenféle szerveződések átláthatatlan dzsungelt alkotnak. „Jobbos Antall-huszár” – mondták rá az 1994-es választások után. Azt mondja: sosem volt jobbos. Hogy is lehetett volna?

Nyugdíjazása után akadtak kisebb gondjai. De sikerült például pénzzé tennie egyik, a veszprémi tévéfesztivál díjaként kapott herendijét. Szerencse, hogy felesége, Dobos Katalin színésznő akkoriban egyre több feladatot kapott. Ő pedig rendezett utóbb lószépségversenyt, fillérekből Tamási Áron-darabot Erdélyben, hébe-korba honi színházban is. Tévéfilmet utoljára 2006-ban. ’56-os pályázaton elnyert csekélyke összegből egy Galgóczy Erzsébet-művet. Azt gondolja: támogatott műhelyek kellenének. Pályázatokkal – a jelen viszonyai közt – nemigen lehet minőségit művelni.

Kiváló művészként kiegészítést kap nyugdíja mellé, ami jól jön. Darvas Iván – maga is kiváló művész volt – „mentette” meg a címet az eltöröltetéstől a rendszerváltás utáni Országgyűlésben: kikérte magának és a szakmának, hogy pártszolgálatért adományozták volna.

A genetika titkai

Szőnyi G. Sándor még a hetvenes évek közepén nyilatkozta hivatása kapcsán egy napilapnak: „Alig jut idő tapasztalatszerzésre, kitekintésre. Jobban szét kellene nézni a világban. Talán akkor nem látnánk felnagyítva kisméretű problémáinkat. Reálisabb lenne az arányérzékünk.”

Azt mondja, ez ma tágabb értelemben is igaz.

Íróasztalán gimnáziumi kémiatankönyv. Meséli, egyszer csak érdekelni kezdte a genetika, a DNS, az öröklődés titkai. De rájött, ha valóban érteni akarja, az alapoknál kell kezdenie. Hát, nekifogott.