Hetilap kereső

Erdélyi S. Gábor írása

1939-ben Joachim Ross Wehrmacht-törzsőrmesternek a felesége lett az a lány, akit Emma Carla Ringlernek, korábban Carla Hirschfeldnek neveztek, bár hívhatták volna Carla Liebeskindnek is, hiszen vér szerinti apjának – aki mit sem tudott lányának létezéséről – ez volt a családi neve.

Romantikus, fordulatos, eleven – gondolhatnánk e soknevű nő históriájáról, csakhogy a kor szótárában ott van még vastag betűkkel a fagyhalál, szuronyroham, lövészárok, flekktífusz, gázháború, vaskereszt, hadikölcsön, ínségkonyha, spanyolnátha, nemzeti forradalom, békerevízió, vér és rög, árja, faji tisztaság, munkaszolgálat, nürnbergi törvények is. Ezek nem ártatlan szavak. Nem regénybe kívánkozók.

„Egy német történet” – írja kötetének alcíméül a szerző, az igencsak zivataros századból.

Csonka családregény hát egy családtalan lányról, akit megszült a szőke, nemzett a sánta, nevére vett az ékszerész, és ebből még nagy bajok származtak.

Bokor Pétert, a Századunk című televíziós sorozat alkotóját Hamburg környékén érte a második világháború vége. És minden túlélőnek volt egy igaz története, amelyből a hitelesség, maga a történelem szólt, őszintén, hisz a túlélők (s aki élt, az mind túlélő volt) ezek révén tudtak szembenézni azzal, ami volt, azokkal, akik voltak. És azokkal is, akik már nem. Paul Liebeskind SS-tisztként esett el Ukrajnában, von Steinbockné asszony elpusztult a romok alatt Hamburg bombázásakor, 1943-ban, Bertha Schönhausernek letartóztatása után a Gestapónál nyoma veszett.

Kemény könyv. Tanulságos.

(Bokor Péter: Az ékszerész, a szőke és a sánta. Egy német történet. Noran Libro Kiadó.)