Hetilap kereső

Nádas Sándor írása

Mogyorósi Gézát nem kell bemutatni lapunk olvasóinak, hiszen évtizede jelennek meg nálunk (is) Németországból küldött tudósításai.

Mogyorósi Gézát nem kell bemutatni lapunk olvasóinak, hiszen évtizede jelennek meg nálunk (is) Németországból küldött tudósításai. Van, hogy az aktuális politikai helyzetet elemzi, van, hogy a hétköznapi élet érdekességeivel ismertet meg bennünket, s van úgy, hogy a német múlt dicső vagy dicstelen lapjait eleveníti fel. (Múlt heti számunkban például egy hajdani bokszbajnok szomorú életét írta meg: egy bokszbajnokét, akit egy ország ünnepelt, hogy aztán a hitleri hatalomátvétel után utolérje őt is a nem megfelelő születési bizonyítvánnyal rendelkezők tragikus sorsa.) Mogyorósi kolléga igazán elmondhatja magáról: „Ich bin ein Berliner” – hogy hamarjában egy amerikai elnököt is citáljunk, de ő rögtön hozzátehetné az „ungarisch”-t is, hiszen német polgárként is magyar maradt. Nemcsak azért, mert a magyar újságok és hírügynökségek szorgos tudósítója, hanem, mert ma is magyarként látja és láttatja a németországi eseményeket.

Illetve... és ez az illetve a legérdekesebb abban a kötetben, amelyet ezúttal a figyelmükbe ajánlanék. Mogyorósi Géza ugyanis összegyűjtötte és kötetbe rendezte a két évtized valamennyi vonatkozó írását, és Berlini tudósítások címmel közre is adta. Az effajta vállalkozásoknak sokszor nyakát szegi, hogy a régi írások elavultak, érvényüket vesztik – a szerzők általában azzal védekeznek, hogy így együtt mégiscsak túlmutatnak önmagukon, egyfajta korrajzot is adva. Mogyorósi Gézának nem kell mentegetőznie: ez a húsz év valóban annyi fordulatot hozott a német nép életében, hogy a Berlini tudósítások igazi történelemkönyv lett – az apró írások együtt adják ezt az élményt. És még valamit megmutatnak: azt, ahogy egy magyar fiatalember, aki a kötet elején épp csak megérkezett választott új hazájába, hogyan lesz az évtizedek alatt az ország igazi polgára.

Miközben persze megmarad magyarnak.