Hetilap kereső

168 Óra Online írása

Százharminc éve, 1879. augusztus 17-én született Samuel Goldwyn, a Metro-Goldwyn-Mayer amerikai filmgyár "középső" tagja, Hollywood egyik legsikeresebb független producere.

Schmuel Gelbfisz egy szegény varsói zsidó gyermeke volt, apja halála után, 16 évesen gyalog indult szerencsét próbálni nyugat felé. Angliában két év alatt munkával, koldulással, olykor lopással összekuporgatott annyi pénzt, hogy áthajózhasson Amerikába. Samuel Goldfish egy kesztyűgyárban takarítóként kezdte, de rövid idő alatt a legsikeresebb ügynökké, majd a vállalat tulajdonosává küzdötte fel magát.

1913-ban sógora, a Broadway-n már tapasztalatokat szerzett Jesse L. Lasky és Cecil B. de Mille társaságában közös filmvállalatot alapítottak, ebből nőtt ki később a Paramount Pictures stúdió.

Házasságának felbomlása után sógorával is szakított, s a Selwyn testvérekkel Goldwyn Pictures néven hozott létre céget. A név, amelynek első feléért ő, a másodikért üzlettársai voltak felelősek, annyira megtetszett neki, hogy 1918-ban hivatalosan felvette – írta az MTI.

Az újdonsült Sam Goldwynnek számos gondja akadt a gyorsan terjeszkedő stúdióval. A befektetők és a partnerek szövevényes hálójából végül huszárvágással menekült ki: szövetséget kötött a Metro stúdióval és Louis B. Mayer produkciós társaságával, így jött létre a Metro-Goldwyn-Mayer (MGM) stúdió. A vezetésben egy percig sem vett részt, már 1923-ban kilépett, de a Goldwyn "cégjelzést" meghagyta társai számára.

Karrierjét független producerként kezdte újra, a nagyokkal ellentétben elképzelése az volt, hogy egyszerre csak egy produkciót készít el, de azt jó minőségben. Miközben a független producerek nagy része gyorsan kénytelen volt lehúzni a redőnyt, Goldwyn – a szakma magányos csodája – több mint harminc éven át állta a viharokat.

Mintegy hetven filmnek volt a producere, a legjobb rendezőket, operatőröket és színészeket szerződtette, ő indította el egyebek között Gary Cooper és Vilma Banky (Bánky Vilma) karrierjét. Ő volt a producere többek között az Üvöltő szeleknek, a Bette Davis főszereplésével készült A kis rókák (1941), a nyolc Oscar-díjjal (köztük a legjobb film és rendezés) jutalmazott Életünk legszebb évei (1946) és a Porgy és Bess (1959) című alkotásoknak.

A háború után felgyorsult világgal, a technológia fejlődésével, a rádiózás és televíziózás berobbanásával már nem tudott megbirkózni, és nagy lehetőségeket szalasztott el. Az 1950-es évek elejétől már nem tudott ráérezni a közönség ízlésére, így felhagyott a producerkedéssel, s nyugdíjba vonult.

Az Amerikai Filmtudományi és Filmművészeti Akadémiától 1946-ban megkapta az Irving G. Thalberg-emlékdíjat, 1957-ben a Jean Hersholtról elnevezett humanitárius Oscar-díjat vehette át.

A tolókocsihoz kötött Samuel Goldwyn 1974. január 31-én hunyt el, halála után stúdióját a Warner Brothers vette meg. Az amerikai filmipar egykori moguljáról Bevery Hills-ben színházat neveztek el, s nevét csillag őrzi a Hírességek sétányán.