Hetilap kereső

Herskovits Eszter írása

Ezen a héten koncerttel "köszönnek el" a Liszt Ferenc Zeneakadémiától neves zenészek, valamint az egyetem hallgatói. Persze csak átmeneti a búcsú, hiszen a mostani "záróhangversenyek"voltaképpen nyitány jeleznek: megkezdődik az épület teljes körű modernizálása. A felújítás mintegy 11 milliárd forintba kerül, s 90 százalékban uniós társfinanszírozásból valósul meg az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében. A honi zenei élet központjának rekonstrukciója várhatóan 2011-re fejeződik be. HERSKOVITS ESZTER írása.

A Liszt Ferenc Zeneakadémia épülete több mint százéves, de átfogó rekonstrukciója mind ez idáig elmaradt. Ahogy Batta András, az egyetem rektora mondja: az utolsó pillanatban indul a felújítás. Hiszen – például – ósdi a villanyvezeték, elavult a vízelvezető rendszer, gyakoriak voltak a beázások. Nincs megoldva a szellőztetés sem. Előadások előtt a hangszereket (még a zongorát is) úgy kellett felcipelni a lépcsőn. Többször elromlott a személyszállító lift. Egyetlen művészszoba volt, ott készültek fellépésükre a karmesterek, de a szólisták is. A zenekar tagjainak pedig nem is jutott komfortos hely. És a többi hiányosságot már nem soroljuk.

Mert a lényeg: Batta Andrásék – „Liszt Ferenc Zeneakadémiája, az európai zenei felsőoktatás megújuló központja” projekttel – pályáztak uniós támogatásra, és nyertek is. A majdnem 11 milliárd forintos beruházás 90 százaléka EU-s társfinanszírozásból valósul meg. Teljes körűen megújul a Zeneakadémia Liszt Ferenc téri, sőt a Wesselényi utcai épülete is, korszerűbbé válhat az infrastruktúra, modernizálják a tantermeket.

A főépület – egyebek mellett – teherlifttel, művészöltözőkkel, művészkantinnal és mellékhelyiségekkel bővül. A pince ad majd teret az új hangolónak, s oda költözik a stúdió is a hátsó lépcső mögötti „sufniból”. Az ezer férőhelyes nagytermet visszaállítják eredeti állapotába. Ugyanis a különleges díszítésű, világosbarna falakat még az ötvenes években sötétbarnára festették. A helyiség visszakapja régi patináját.

– Ugyanakkor a kisterem évtizedekig használhatatlan volt a rossz akusztika miatt. A rekonstrukció után viszont fontos szerepet kap az akadémia életében: kamaraoperaként működik majd. Ez lesz az operistahallgatók gyakorlótere – magyarázza Batta András, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem rektora.

Hozzáteszi: mindemellett a Zeneakadémia másik, Wesselényi utcai épületében is hallgatóbarát környezetet alakítanak ki, gyakorlásra alkalmas helyiségeket a diákoknak.

A Zeneakadémia felújításának projektjét – a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség mellett – az intézmény felügyeleti szerveként az Oktatási és Kulturális Minisztérium koordinálja. Csák Ferenc, az OKM nemzetközi szakállamtitkára – egyben az uniós kulturális programok felelőse – azt mondja, hogy a huszonhat gyakorlóterem mellett nagyelőadókkal, szemináriumi és zenei tantermekkel, stúdióval is bővül a Zeneakadémia.

– Az uniós társtámogatásból lehetőség nyílik dokumentációs célú, professzionális hang- és videofelvételek technikai feltételeinek megteremtésére is, ami a felsőfokú zeneművészeti képzésben ma már nélkülözhetetlen. A multimédiás tantermek és oktatástechnikai eszközök fejlesztésére a forrásoknak nagyjából hét százalékát fordítja az intézmény. De hangszervásárlásra is elkülönítettek pénzügyi keretet: megújul a zongorapark, s új ütőhangszereket, illetve egy kis orgonát is beszereznek.

Csák azt is leszögezi: a Zeneakadémia megújulását célzó projekt nemcsak a központi és a Wesselényi utcai épületek rekonstrukciójáról szól, hanem a zenepedagógia fejlesztéséről, a tehetséggondozásról, a Zeneakadémia nemzetközi stratégiájáról is.

Batta András hangsúlyozza: az oktatási reform kérdése igen összetett. Egyrészt a Zeneakadémiának 134 éves hagyománya van, és ezt a tradíciót nyilván folytatni kell. Ám alkalmazkodni kell a modern igényekhez is, leginkább az oktatás korszerűsítésével.

– Tudomásul kell venni, hogy diákjaink többsége nem fut be szólókarriert. Csak a kiemelkedő tehetségű, „eladható” zenészekből lesz szólista. A többség zenekarban játszik, erre is fel kell készítenünk őket. És arra is, hogy kamarazenét játsszanak, illetve megfelelő zenepedagógiai képzettségre tegyenek szert. Ehhez állandóan figyelnünk kell a piacot, és a változásokhoz igazítani a tananyagot – jegyzi meg Batta.

Persze a tananyag is kiegészítésre szorul. Például: jelenleg a hegedű tanszéken 1720 és 1900 között íródott zeneműveket oktatnak. Így az egyre népszerűbb historikus zenét, sőt a kortárs zenét sem tanítják. A támogatás egy részét ezekre a tartalmi célokra fordítja az intézmény. Az új tanrend kidolgozásán túl mesterkurzusokat szerveznek majd, amelyekhez vendégelőadókat is hívnak. A tananyag átalakítása pedig fontos szempont lesz az új hangszerek vásárlásakor.

Batta úgy véli, a Liszt Ferenc Zeneakadémia az egész világon ismert:
– Csakhogy mégsem jelentünk meg a zenepiacon oktatási intézményként. Ehhez megfelelő marketing kell. Persze az Oktatási és Kulturális Minisztérium közreműködésével már elkezdődött a nemzetközi együttműködés: november közepén az egyetem legtehetségesebb diákjai kéthetes távol-keleti fellépésen vehetnek részt Japánban és Dél-Koreában, az ott szervezett magyar kulturális heteken.

A rektor szerint a zenei felsőoktatás fejlesztésének fontos feltétele az is, hogy a jelenleg világszínvonalú alap- és középfokú képzés megmaradjon.

– A világon az egyik legjobban eladható magyar „termék” a zene. Máig külföldi szakemberek csodálják egyedi zenei képzési hálózatunkat. A zenei általános és középiskoláinkban ráadásul kimagaslóan nagy a hátrányos helyzetűek aránya. Számukra ez a kitörési lehetőség. Társadalmi érdek is tehát, hogy ezek az intézmények is minden állami támogatást megkapjanak.

De visszatérve a Zeneakadémia rekonstrukciójához: január elsejétől átmeneti épületben folytatódik a tanítás. (Helyszíne közbeszerzési pályázaton dől el november végéig.) A tervek szerint 2010 novemberében elkészül a Wesselényi utcai részleg, 2011-ben pedig visszaköltözhetnek a hallgatók az egyetem megújult főépületébe is.