Hetilap kereső

Barát József írása

Száz év hányattatásait zárta le egy család számára, hogy Rúzsa Magdi magyar állampolgár lett. Legalábbis ezt mondta a Megasztár-lány szeptember 17-én, miután a XVI. kerületi polgármesteri hivatalban letette állampolgári esküjét. Így nyilatkozott: „Pont száz évig bolyongott a családunk, mire egyetlenegy valaki végre megint újra magyarországi állampolgár lett. Nekem ez nagyon-nagyon sokat számít, hiszen mindig is magyar voltam, sokakkal együtt megtartottam magyarságomat úgy is, hogy egy másik országban éltem.” Magdinak eztán tehát nem kell a dátumokat figyelnie, hogy lejár-e a tartózkodási engedélye, nem kell vízumot váltania, nem kell várniuk rá a határon a többieknek. Három éve nyerte meg a Megasztár verseny döntőjét, két éve érte el Magyarország számára minden idők legjobb helyezését az eurovíziós döntőn.
A legjobb dalszerzőnek járó díjat magyar zászlóval a vállán vette át, majd a határt hazafelé szerb útlevéllel lépte át. A ma legnépszerűbb rockénekesnő portréját BARÁT JÓZSEF rajzolta meg.

Külső szemlélőnek kár is számolgatnia, hogyan lesz száz év abból, hogy a Rúzsa nemzetség Békésszentandrásról elindult új falut alapítani, és egészen Kishegyesig ért. Ennek már több mint kétszáz éve. Addig viszont nincsen ki a száz, hogy 1918 szeptember 1-jén megalakult a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság, és Kishegyesből Mali Iðoš lett. Itthonról úgy látszik: a horgosi csárdán túl kemény, zord világ kezdődik. Ki ítélheti meg, hogy az ottani családok életében milyen sorsfordulók vannak? Hogyan volt, amikor Magdi kubikos nagyapja szerb állampolgárból egyszer csak Horthy Miklós katonája lett? Hogyan is voltak azok a hideg napok 1942 januárjában, amikor Újvidék környékén szerb polgárok ezreinek életét oltották ki magyar katonák, és hogyan következett el a ’44–45-ös bosszú: több mint harmincezer magyar áldozattal.

A határnak erről a feléről nincs mit számolgatni, másképpen dübörögnek vagy döcögnek arra az évek. Magdi hosszan gondolkodott a kérdésen, hogy volt-e művész a családban, majd végre rátalált egy alkotóra: az egyik nagymamája a három gyerek nevelése közben tollat fűzött – legyen belőle boa a városi díváknak. Nehéz idők voltak, de az sem volt könnyebb, amikor kitört a délszláv háború. Magdi akkor már szülésznőnek tanult, bátyját katonának hívták be az idegen háborúba, nővérének meg kellett szakítania magyarországi tanulmányait. Szülei elveszítették állásukat, édesapja, Rúzsa Sándor alkalmi szobafestést vállalt. Édesanyja a népes család ellátása közben arra is talált kedvet, időt meg erőt, hogy második díjas legyen a Kárpát-medencei 1. Mátyás király mesemondó versenyen.

2009. szeptember 17. tehát újabb nagy esemény a 24 esztendős Rúzsa Magdi életében. Volt már sok pillanat, amikor úgy érezte, nagyot fordul alatta a föld. Vagy kifordul alóla. Az iskolai kórusból egyszerűen kidobták, mert túl harsánynak találták a hangját, viszont nyolcadikosként országos futóversenyt nyert. A középiskola után nem vették fel a tanítóképző főiskolára – talán ha szerbként jelentkezik? –, de Zentán első lett a farsangi Ki mit tud?-on. Egy szerelmi csalódás után 18 évesen csak úgy magának megírta élete első számát Aprócska blues címmel. Meg sokat sírt. És aztán jelentkezett a TV 2 2006-os Megasztár versenyére.

Magdi a legnagyobbakhoz, akár Edit Piafhoz mérhető őstehetség – mondja a rocktörténészként is jegyzett Sebők János író, újságíró. Ez a lány képes volt arra, hogy több műfajban is úgy énekeljen, hogy a produkció érzelmileg telítettebb, egyszerűen jobb legyen, mint az eredeti, bár világsztárok számait adta elő. Bebizonyította, hogy nemcsak a gagyi képes egyszerre milliókhoz eljutni. Közben egy pillanatig sem volt megosztó: háttere és egyénisége is szeretetet, gyengédséget váltott ki. Így esett meg a csoda, hogy a tizenéves rockrajongó ugyanúgy szerethette, mint nagymamája, aki igazából az operettfélét kedveli.
2007. május 10-e volt, amikor a Megasztár-lány BUS STOP felirat alatt farmerben, fehér trikóban, mezítláb lépett a nagyvilág elé egy helsinki színpadon, hogy Magyarország képviseletében elénekelhesse azt a régi Aprócska bluest. A nagyzoló eurovíziós környzetben is észrevették: az Esctoday.com szavazásán neki ítélték a legjobb zeneszerző és a legjobb női előadó díját. Hamarosan pedig megkereste Janis Joplin régi együttese: lépjen fel velük Németországban a blueskirálynő számaival.