Csak az iskolában tanult meg németül

Osztrák kétnyelvű költőnőé az idei Bachmann-díj

A karintiai szlovének a főszereplői annak a regénynek, amellyel Maja Haderlap az idei Ingeborg Bachmann-díjat megnyerte. A német nyelvterület e fontos irodalmi díját az elmúlt 34 évben csak egyszer kapta osztrák, mint ahogy maratoni felolvasás-rendezvény alapján döntő zsűri a többi kitüntetést most is németeknek ítélte.

REUTERS (HERWIG PRAMMER)

Maja Haderlap a különös, napokig tartó felolvasó versenyben Katlanban címmel szerepelt a napokban a könyvesboltokba kerülő regényéből. (A felejtés angyala – Engel des Vergessens, Wallstein Verlag).

Az ötven éves hölgy több szempontból is hosszú utat tett meg a díjig: dél-karintiai szülői házában gyermekkorában szlovénul beszéltek, ez az anyanyelve, németül csak iskoláskorában tanult megh. Irodalmárként elsősorban költészetével tűnt ki eddig. Verseit ma is szlovénul írja, több verseskötete jelent meg, s nem ez az első irodalmi díja, miközben most először jelentkezik regénnyel . Egyébként nem ő az egyetlen eredetileg nem német anyanyelvű díjazott: 1999-ben a magyar származású, Sopronban született Terézia Mora kapta a kitüntetést.

Az Ingeborg Bachmann-díjat, ami az egyik legrangosabb irodalmi kitüntetés a német nyelvterületen 1977-től adják. A díjat a klagenfurti születésű Ingeborg Bachmannról (1926-1973) nevezték el, aki Elfriede Jelinek mellett a német nyelvű feminista irodalom úttörőjeként tartanak számon.

A regény három idősíkon foglalkozik a karintiai szlovénok történetével, mégpedig egy családregény szereplőinek emlékei alapján. Az első időzóna az 1941 utáni időszak, a nácik elleni partizánharc, a második 1960-as évek, amikor az elbeszélő felnőtt és a harmadik a jelen, amikor végre a parlament elfogadta a már 1955-ben követelt törvényt a kétnyelvű táblák felállításáról. Utóbbi körülmény miatt a regény ugyancsak aktuális, s ez volt az az ok, ami miatt heves vitákat is kiváltott. Egyes vélemények szerint ez a vonulat inkább az újságírás feladata, nem pedig a szépirodalomé. A másik vitapont az volt, hogy Haderlap a gyermek szemével láttatja az eseményeket, ami nem mindig szerencsés, hiszen igen tragikus korszakot is taglal. Végül azonban azok az érvek kerekedtek felül, amelyek szerint a mű igen jól felépített, precíz munka, időről időre poétikus a nyelvezete.

Kapcsolódó cikkek

Maja Haderlap 1961-ben született a dél karintiai Bad Eisenkappel/Zelezna Kapla városkában, A Bécsi Egyetem színháztudományi szakán diplomázott. 1992 és 2007 között a klagenfurti színház fődramaturgja volt, dolgozott Ljubljana és Trieszt színházaiban és egy idei a karintiai szlovén irodalmi lap, a Mladje kiadójaként.

További cikkeket olvashat Ausztriáról a Szervusz Ausztria honlapon