Hetilap kereső

H. L. írása

Tizennyolcan a XVIII-ból címmel Pestszentlőrinc – Pestszentimre képző- és fotóművészei állítanak ki közösen, már nem először. Amint talán a cím is sejteni engedi a kerületben népes, aktívan alkotó művészcsoport él, akik – magától értetődően – keresik a bemutatkozási lehetőséget új műveik számára. A tárlat 2010. augusztus 5-én nyílt a József Attila Klubban és 2010. aug 28-ig, keddtől szombatig látogatható 11-18 óra között.

Tizennyolc művész, tizennyolc egyéniség, más-más művészetfelfogás, más stílus, más médium. E sokféleség az egymás mellé fűzött, képekben megfogalmazódó gondolatok gyöngyfüzérével képes izgalmas szellemi és vizuális élményt nyújtani a szemlélőnek, akár a finoman megbúvó, rejtőzködő reflexiók, akár a kirobbanó mindent szétfeszítő individualizmus által.

Egy ilyen, vállaltan nem kurátori tematikára épülő kiállításon a rendezőnek egyetlen egyszerű, egyben igen nehéz feladata van: elhelyezni a műveket úgy, hogy azok gondolati és képi tartalma egyenként a maguk teljességében érvényesülhessék.

Az alkotók és a művek közötti reflexiók felfedezése, értelmezése már a nézőre hagyatkozik.

Sándor József Attila nagyméretű, barnák, okkerek uralta festményén a felsejlő horizontális osztások mintegy emlékezetből felidézett napló papírra vetett sorai vezetik a tekintetet. Érzelemmel fűtött, kirobbanó erejűek Árvay Zolta gesztusfestményei. Mazalin Natália a képi felületek el- és előtűnésével, az egymást fedő rétegek rejtélyének felfedésével késztet nyugodt kontemplációra. Bodnár Imre transzcendens képein az izzó vörös-sárga-szüke szín kavalkádból rejtőzködő, alig felsejlő alakrajz bontakozik ki. Temesi Péter Fénylétráin a részlet gazdag organikus formák, az erőteljes kontrasztok impresszióként jelennek meg. Huller Ágoston Parafrázisain a természeti világ alig észrevehetően rejtőzködik a háttérben, hogy a maga sajátos módján színné, vonallá, gesztussá váljék a képen. Bakos Tamás egyedi technikájú merített papír munkáin a kétdimenziós struktúrát olyan módon tágítja tovább, hogy a hordozó anyag – a papír elemi szálai – mint mű jelenik meg, a felületet mintegy értelmezi, kiegészíti a rajta megjelenő finom festés, tollrajz.

Külön blokkban szerepelnek a kiállításon három fotográfus képei. Hoós Jenő meglepő szépségű háromnegyedes női portréja mellett elhagyott, enyészet martalékává lett sportpálya drámai sorozatát mutatja be. Siklós Péter színes színpadi felvételein a zene és a tánc egy pillanatba sűrített dinamizmusát ábrázolja. Kodrucz Sándor Szép a világ címmel négyzetbe komponált virtuóz etűdökön egy-egy villanást, hangulatot mutat be a Föld különböző tájairól.

Garamvölgyi Béla klasszikus akvarell technikával festett, természeti hangulatok benyomásait mesterien megörökítő képeivel folytatódik a festmények sora. Hatvani Orsolya Optikák című művein domború és homorú formák, színek, ecsetnyomok, faktúrák sajátos ritmusából építi kompozícióit. Daradics Árpád XX. század eleji, szürkén, nagy méretre felnagyított privát fotókon meghökkentő, agresszív vörös grafikai elemekkel értelmezi, és egyben teszi jelen idejűvé a képkockát. Lévay Jenő szétbomló, elcsúszó felvételein egy jelentéktelen pillanatot tesz állandóvá annak a jelenségnek papíron történő rögzítésével, amikor a számítógép videó kártyája lassan, a torzításokat szabad szemmel érzékelhetően építi fel a változó képet.

Chochol Károly Hajnal és Reggel című felvételein a festészet és a fotográfia viszonyát értelmezi újra. A képeken a mesterien kiválasztott pillanat megörökítésével megmutatja mindazt, amit az impresszionista festők kompozíciós és festéstechnikai tanulságként összegeztek.



Szintén a fény és árnyék viszonya a főszereplője Soltész Melinda képeinek, aki ezúttal a tűzzománc festőiségét használja médiumként. Frömmel Gyula sugárzó dinamikájú, expresszív absztrakciója, zöld-lila-narancs színvilágával, határozott, mégis oldott ecsetvonásaival egyéni képi karaktert képvisel egy képzeleti táj megjelenítése által. A kiállított művek sorát két szintén sajátos tájábrázolás, Buczkó Imre visszafogott szépségű, mágikus színvilágú galaktikus víziói zárják.

Laczkó Ibolya
művészettörténész