Közép-Kelet- és Dél-Európa az utóbbi években Európa növekedési motorja volt, ez a térség hosszú távú gazdasági potenciált jelent éppen a mai nehéz helyzetben. E megállapítás a központi gondolata az osztrák diplomácia és gazdaság új összefogásának: a cél a Duna és a Fekete-tenger lehetőségeinek feltárása, kihasználása, Ausztria ottani pozícióinak mielőbbi kiépítése.

Ilyesmire van példa. Ausztria időben ott volt a szomszédos országokban, azután a Balkánon: mindkét reláció azóta sok-sok hasznot hozott mind az érintett térségben élőknek, mind pedig Ausztriának. Veit Sorger, az Osztrák Gyáriparosok Szövetségének elnöke erre is emlékeztetett azon a találkozón, amelyet a bécsi Diplomáciai Akadémián rendeztek. Hozzáfűzte: úgy tűnik, a karaván most még keletebbre vonul.

A kétnapos tanácskozásra meghívták a Duna menti és a fekete-tengeri országokban akkreditált diplomatákat, gazdasági kamarai kirendeltségvezetőket, akikkel Michael Spindelegger külügyminiszter, Cristoph Leitl kamarai elnök és Veit Sorger, a Gyáriparosok Szövetségének elnöke folytatott eszmecserét a tennivalókról. Ott volt a résztvevők között dr. Michael Zimmermann, Ausztria budapesti nagykövete és Erika Teoman-Brenner, az Osztrák Gazdasági Kamara budapesti kirendeltségének vezetője.

A célok tekintetében teljes az egyetértés. Legyen szó akár a Duna, mint vízi út jobb kihasználásáról, avagy a Fekete-tengeri térség országainak dinamikus fejlesztéséről, Ausztria tehet egyet és mást. Hatékonyabb lenne azonban, ha az érintett országok összefognának, s törekvéseikhez az Európai Unió is segítséget nyújtana. Hiszen a Földközi-tenger melléki országoknak is külön platformjuk van, miért ne járna ki ilyesmi a Duna mentieknek, avagy a Földközi-tenger mellékieknek.

Ausztria Romániával közösen útnak indította az átfogó dunai stratégia kidolgozásának kezdeményezését. Önmagát lehetséges kapcsolódási pontnak tekinti, ahonnan a legjobban lehet összehangolni a törekvéseket.

Christoph Leitl, a Gazdasági Kamara elnöke nem csak EU-források bekapcsolására lát lehetőséget, hanem arra is, hogy az osztrák vállalkozók mindkét térségben megalapozzák befektetéseiket. Ugyanazok az indokok, mint a közvetlenül szomszédos országok esetében voltak: az osztrákok jobban ismerik ezeket a népeket, lelkivilágukat, mentalitásukat, mint az Európa nyugatibb felén élők. Éppen most kell eljárni, amikor annyi a nehézség: később
ez a magatartás meghozza a gyümölcsét, az egyes országok, népek nem felejtik el, ki állt mellettük a bajban.

Veit Sorger egyébként a tanácskozásról tartott sajtóértekezleten arról is beszélt, hogy a kelet-európai országok hamarabb túl lesznek a válságon, mint a nyugatiak. A fellendülés első jeleit 2010 végétől várja. Utána - fűzte hozzá- ismét két százalék feletti lehet a gyarapodás. Aki nincs jelen a recesszióban, az lemarad a konjunktúráról is – indokolta, miért maradnak az osztrák beruházók a rosszabb viszonyok között is.