A Der Standard az APA jelentése alapján idézi Vike-Freiberga kijelentését: rendkívüli erőkoncentráció valósul meg a médiatanácsban. Budapest visszautasítja az érvelést.
Az EU-Bizottság által a médiaszabadság vizsgálatára létrehozott munkacsoport vezetője, Vaira Vike-Freiberga, felszólította Magyarországot, hogy változtassa meg a sokat bírált médiatörvényét. „Azt gondolom, hogy Magyarország és politikai vezetői bölcsen tennék, ha újragondolnák a korábban elfogadott törvényeket és rendeleteket, hogy azok ne legyenek ellentétesek azokkal az alapvető elvekkel, amelyek nemzetközi elfogadását az emberi jogok chartája vagy a szabad véleménynyilvánítás európai koncepciója testesíti meg ” – nyilatkozta az egykori lett miniszterelnök asszony szerdán a csoport tanácskozását követően Brüsszelben.
„Aggodalomra adott okot, hogy más országgal összehasonlítva Magyarország esetében különösen szembetűnik a médiatanács rendkívüli módon koncentrált kompetenciája és felelőssége” – mondta Vike-Freiberga. Úgy sejlik, hogy ennek a testületnek olyan funkciói vannak, „amelyeket más országokban különállóan gyakorolnak”. A médiatanács elnöke kinevezheti a rádiócsatornák vezetőit, dönthet büntetésekről, amelyekkel szemben a médiának semmiféle törvényszéki fellebbezésre sincs lehetősége, mert az adóhatóság azonnal behajtja a büntetést. „Ezek a médiára való nyomásgyakorlás forrásai” - bírált a munkacsoport elnöke. A médiatanácsnak kizárólag olyan tagjai vannak, akik az Orbán Viktor miniszterelnök vezette Fidesznek a szövetségesei.
Ellentmondanak Budapest érveléseinek
Vike-Freiberga ellentmondott a magyar kormány azon érveinek, amelyek szerint a médiatörvény ahhoz hasonló előírásokat tartalmaz, mint amelyek más országok hasonló törvényeiben is megtalálhatók. „Együttesen az egész csomag sokkal jobban korlátozza Magyarországon a médiát, mint ahogyan azt eddig bárhol Európában megfigyelhettünk”. A munkacsoport a budapesti székhelyű Közép-európai Egyetem „Média és Kommunikációs Tanulmányok Központjának” egy tanulmányára hivatkozik. A különböző EU-tagállamokból származó szakértők megvizsgálták a körülményeket, és megállapították, hogy Budapest több esetben is tévesen interpretálta az egyes európai országokban tapasztalt viszonyokat – mondta Vike-Freiberga.

A magyar kormány érvelései csak néhány esetben bizonyultak igaznak. A francia elnök valóban kinevezheti a nemzeti televízió elnökét, de „ez egyáltalán nem jó példa Európa számára”. Vike-Freiberga hozzáfűzte, hogy Franciaországban egyéb mechanizmusok vannak a hatalomkoncentráció csökkentésére. Olaszországban valóban létezik „a magán TV- és rádióadók egy kézben történő extrém koncentrációja”. Ez a kérdés nemzeti kompetenciába tartozik, és az olasz alkotmánybíróság „nem kívánatos helyzetként” kifogásolta is a viszonyokat, de „a politika ignorálta a bíróság megállapítását”.
Az elnök asszony hangsúlyozta, hogy az európai médiaszabadság vizsgálatához a munkacsoport szabad kezet kapott az EU-Bizottságtól. „Nem vagyunk sem bíróság, sem rendőrség, mi csak ötleteket generálunk”- mondta. A csoport azonban nem az EU-Bizottság szükségszerű eszköze, mert az csak korlátozott médiakompetenciával rendelkezik. „Az EU-Bizottság azonban szabadságot adott nekünk ahhoz, hogy felhívjuk Európa polgárait , gondolkodjanak el ezeken a kérdéseken”. A csoport még az évvége előtt el akar készíteni egy jelentést, amelyben a médiát illetően a közreműködők megvizsgálják a politikai befolyásra való törekvés kérdéseit, valamint áttekintik a gazdasági hatalmon és a tulajdonjogon alapuló befolyásolás eszközeit – mondta Vike-Freiberga.
Fordította:
dr. Gonda László
Der Standard, 2012.01.25.