A bárányok hallgatnak
Az utóbbi napok eseményei kapcsán jutott eszembe Anthony Hopkins híres filmje, amely beszédes tartalmat hordozott. Valóban. Manapság is, itthon is: a bárányok hallgatnak, az ordasok üvöltenek.
Nézem a tévé híradásait, ahol arról kérdezik az utcán a nyugdíjas embereket, mit szólnak a megszorításokhoz, hogyan fogja ez őket érinteni.
Mindegyikük – ismétlem mindegyikük (kissé szégyenkezve, hogy neki mint már tényezőként számba nem jöhető véleménynyilvánítónak talán nem is lenne helyes ilyen komoly, országos kérdésben megnyilvánulnia) – úgy nyilatkozott, hogy bár tudják, nem lesz könnyű, de voltak már nehezebb idők is, és ha az ország érdeke így kívánja, ők ezt a terhet vállalják. Pedig a legnagyobb súlyt (fajlagosan) mégiscsak az ő vállaikra rakják. A bárányokéra, akik hallgatnak és cipelnek. Ugyanis nincs más választásuk.
Ugyanakkor hírét vehetjük azoknak a tiltakozásoknak, sőt sztrájkfenyegetéseknek, amelyek arról szólnak, hogy különböző munkavállalók milyen hevesen elleneznek minden őket érintő megszorítást. Ebben a vasutasok sztrájkkozákja, Gaskó István jár az élen. Mi, bárányok pedig hallgatunk.
Olvasom Morvai Krisztinának, a nemzet fürge nyelvű honasszonyának fenyegetőzését, amelyet Gusztos Péter minapi sajtótájékoztatójára írt: „Ha Magyarországon eljön az igazság órája, akkor ezért [a rendőri intézkedésekért] és számos más tevékenységéért elvtársaival együtt, jó eséllyel börtönbe kerül. [...] Visszavesszük az Önök által külföldiek, illetve elvtársaik kezére juttatott nemzeti vagyont, újraépítjük a magyar gazdaságot, talpra állunk, és visszavesszük hazánkat a Magukfajtáktól.”
Ez a szöveg kísértetiesen emlékeztet a magyarországi sajtó 1944-es és 1954-es ordas üvöltéseire. Amikor a véresszájúakból hamarosan véreskezűek lettek.
A bárányok akkor is hallgattak, és engedelmesen mentek a vágóhídra.
Úgy gondolom, eljött az ideje annak, hogy a bárányok többé ne hallgassanak. Emeljék fel szavukat az uszítások ellen. Legyenek hangosak és egyre hangosabbak, még ha egyenként halk is a szavuk, de többen vannak. Sokkal, de sokkal többen, mint azok, akik az utóbbi száz évben többször is kudarcba és romlásba sodorták ezt az országot.
Ha eddig bárányok voltunk is, ne legyünk többé birkák!
Kuthi Csaba
Tállya
HozzászólásokÖsszesen: 6 db
A hozzászólás csak regisztrált tagjaink számára elérhető, kérjük lépjen be vagy regisztáljon!
Elfelejtette jelszavát? Segítségért kattintson ide!
Kérjük, hozzászólásánál tartsa be az oldal szabályait. Erről és a moderálási elvekről itt olvashat részletesen!
Én úgy érzem, hogy a szorgos "aknamunka" már régen aláásta a polgári demokrácia intézményeinek működését.
Mit tehet a polgár../ezt a szót is ki sajátították/a napi dolgokat rendezgeti, választáskor rájuk bizzuk magunkat, az országgal eggyütt a képviselöinkre.....
A Szólás Szabadsága TV musor be mutatott egy kis falut, minden müködött párttagságra tekintet nélkül.
Ha tehetném MINDEN képviselöt köteleznék, hogy tanuljon az ottani polgárnester urtól.
Lenne mit, és nagyon rájuk férne....
Ha azt vesszük, hogy a huszadik században a polgárosodott népeknél is előfordultak túlkapások, néha nálunknál is keményebbek (pl a cseheknél),a vész lecsendesültével vissza tudtak térni a polgári kerékvágásba. De sajnos nálunk nem így van, mert nincs meg az affinitás a polgári mentalitásra és viselkedésre: egyszerűen a nép vérében nincs meg a polgári hajlam, hiába köpi a markát Schmitt Pál, hogy most polgári kormány fog következni. Nem, a rendek hivatalosan 1945-ben szűntek meg, amelyek a legnagyobb gátjai voltak a polgárosodásnak.Utána meg tudjuk, hogy kik jöttek...többek között a mai nemzeti oldalnak nevezett ifjúság apukái és anyukái...
Boritékolni merném, hogy a magasságos KE ránk sem hederitene......
Voltak már többször olyan esetek e-honban amikor a csaendes többség igenis várta a KE egyértelmü szavát...
Nagyon sok fiatal, aki eléggé tanult és merész ahhoz, hogy elinduljon küföldön munkát vállalni, már kint is van.Jó részük ott is fog maradni, ahol könnyebben és gyorsabban boldogul. Előbb-utóbb beilleszkedik, letelepül és csak látogatóba jön haza.Szönyűlködhetnek, hogy mi van itthon.
Sok ilyen van az ismerősök között és nem tudom elítélni őket.
Az itthoni, immár mindennapi acsarkodás olyan visszataszító, lassan szégyellni kell, hogy magyarok vagyunk.A világsajtóba negatívumokkal kerülünk be, csak restellkedhetünk.
Igaza van a cikkírónak, nem passzivitással kellene tiltakozni, de ahogy öszike13 írja, a kivonulás ilyen körülmények között akár polgárháborúhoz is vezethetne.
Ha a KE hivatalát szervezetten email-ekkel " bombáznánk", talán nem jegyeznék fel az adatainkat, de lenne-e hatása?
A magukat 'jobb' oldalnak nevező szélsőségesek nem ismerik fel, hogy milyen káros az alkalmazott módszerük az ország nemzetközi megítélésére.
A radikalizmus ugyanúgy nem kívánatos a többség számára, mint a túlzott liberelizmus.
Azt hiszem, elegünk van már mindenféle 'izmusokból'.
Várjuk a megfelelő törvénykezést, a törvények betartását és BETARTATÁSÁT.
Egyetértek T. Kuthi urral, csak az a gond, hogy miképp legyen a nem hallgatás,
Feltételezem, hogyha tiltakozó felvonulást szerveznének, nem garantált a békés kimenetel...nincs is akik szerveznének megfelelö tömeget, az MSZP mással van elfoglalva, az SZDSZ alig tud sok embert mozgatni....
Civil szevezödések tudjuk, hogy mennyire civilek...
Amennyiben sikerülne is, és nem csak a tojást dobálnák az Ö fajtájuk
és nem csak köpködnének ...akkor ujra a magyar a magyar ellen....
Szerintem igenis törvényi uton KELL gátat vetni ennek az örületnek, mert ha nem kiveti a világ magából Magyarországot.