Hetilap kereső

168 Óra írása

A Mongol című filmnél tízen ültünk az Európa moziban.

A gyönyörű tájfotók és néprajzi motívumok, viseletek mellett azonban a történet a történelem igazságát meghamisítja: Temüdzsin hívő, testvéries, bajtársias, önzetlen, áldozatkész, emellett lovagias, szerelmes férfi. Kiváló hadvezér, aki tűri a szenvedéseket, kitartó és nem bosszúálló, így ellenfelének gyerekét is sajátjaként neveli. Ő a mongol sztyeppék Grál-lovagja.

Ezzel szemben tudni való, hogy valamennyi valódi vagy potenciális ellenfelét kiirtotta. Temüdzsin korai szenvedéseinek és megpróbáltatásainak bemutatása kifejezetten keresztény ihletésű, a nyakában igával vagy béklyóval menekülve a keresztet vivő Jézusra emlékeztet.

Lehet, hogy a mongolok ma így látják őt, de ilyen tulajdonságokkal sem akkor, sem később nem lehetett világbirodalmat gründolni. E megítélése Attila magyarországi képére emlékeztet, akit csak nálunk tekintenek (többek között Arany János nyomán) dicső hódítónak, Nyugat-Európa a barbár, pusztító szörnyeteget látja benne, akárcsak Dzsingiszben.

Törvényt is szab népének, s kijelenti, akkor is rájuk kényszeríti azt, ha a mongolok felét ki kell irtania. Ez az egyetlen, a valódi Dzsingiszre emlékeztető gondolat a filmben.

Fábri Ferenc
E-mail