Hetilap kereső

168 Óra írása

Szeretem Aczél Endre műsorát, az Acélsodronyt. Ifjúkorunkat idézi tényszerű történeteivel meg a kor könnyűzenéjével.

A hatvanas éveket ölelte fel egyik legutóbbi adása. Akik akkor még nem éltek, vagy túl fiatalok voltak, talán képet kaphatnának a kor ellentmondásairól, lehetőségeiről, nem pedig a politika által eltorzított szemüvegen keresztül ítélnék meg a dolgokat.

Többek között sor került annak ismertetésére is, hogy Ny. Sz. Hruscsov leváltása után a „táboron” belül egyedül Kádár János merte bírálni a szovjet pártvezetést, ő mondta, hogy ne szégyellje senki, ha szerette Hruscsovot. A sűrű szemöldökű L. I. Brezsnyev még sűrűbbre vonta a szemöldökét, és talán ez is oka volt annak, hogy az elindult gazdasági reformot szépen leállította. Aki akar és tud, asszociálhat korunkra.

Nekem eszembe jutott egy történet. Amikor Grósz Károly lett a BAZ megyei MSZMP PB feje, a városi pártelitnek szemére rótta, hogy elődjét, B. F.-et, akinek előtte bőszen gazsuláltak, most meg sem akarják ismerni, inkább átmennek az utca túlsó oldalára. Nincs különösebb összefüggés a két dolog között, de talán árnyalhat azon a képen, amelyet a Fidesz vezetésével sulykolnak a fejekbe, miszerint abban a rendszerben csak erkölcstelen kommunisták diktáltak. Holott maga a rendszer volt – különösen a szabad véleménynyilvánítás terén – korlátozott, az emberek zöme párton belül és párton kívül is erkölcsileg rendes és erkölcsileg gátlástalan individuumokból állott.

Téves dolog azt vélni, hogy csak a Fidesz hívei erkölcsös emberek. Sőt: azok a magukat kereszténydemokrata politikusoknak, szimpatizánsnak nevező polgárok, akik a kereszténység alapvető elvét, a megbocsátást nem gyakorolják politikai riválisaikkal szemben, hanem gyűlöletet sugároznak, arra ösztönöznek, erkölcsileg bizony nem állnak biztos alapon.

Tősér István
Miskolc