Hetilap kereső

168 Óra Online írása

Olyan jó lenne néha a politika mindennapi dolgairól komolyan, vitatkozva beszélgetni. Tudom, könnyen rásütik az emberre a válogatott jelzőket akár egyik, akár másik oldalon. Engem mégis érdekel, mivé alakul egy emberi közösség, például az, amelyik jelszavával és nevével a hitelesség mítoszát fejtette ki.

Szegény Jávor nem egy „macsó” típus, az biztos, de ettől lehet még tiszta szívű, sok jó tulajdonsággal megáldott vezető. Nekem speciel más a „politikusi ízlésem”, de ez igazán nem számít. Nagyon zavar viszont ez a mostani„programbeszéd”.

A civilszervezetekkel akarnak csak tárgyalni. Oké. Miért, a Szolidaritás az mi? És a kerekasztal, amelyet létrehoz, miért más, mint amit elképzeltek? Teljesen megértem őket, hogy az általuk „rovott múltúnak” tekintett volt kormánypártokkal távolságtartóak. Azért mégis végig kellene gondolniuk, ezek mögött a pártok mögött, akárki is a vezetőjük, szavazók százezrei vannak. Őket megsérteni jó ötlet? Igaz, a jelenlegi két másik szervezet néha mint „elefánt a porcelánboltban”, úgy viselkedik. Nyíltan üzenget. Normális dolog ez? Nem. Miért nem hagyják erősödni őket, és amikor a helyzet megérett, akkor keresni, akár háttéralkukkal is, az összefogást egy igazi cél érdekében. Ellövik a puskaport már az ügy elején.

Még valamit az utcáról is. Nekem speciel szimpatikus megoldás, bevallom, szelektálva járok is. Ám nem inkább a lakásokban, kis közösségekben, művházakban, irodákban, lakótelepek nagyobb közösségi helyein lehet az egyszerű emberekhez közel kerülni? Nekem, aki ilyeneken is részt vett, sokkal szimpatikusabb. Persze én csak egy kibic vagyok, aki szeretne végre a hazájában nyugalmat, tisztességet, méltányosságot, szolidaritást és sok adózó, dolgozó embert látni. Lehet, hogy ez csak álom marad?

Végvári József
E-mail