Bizalmas tiszti parancs
Az eddig kiadott parancsok ellenére még mindig fordulnak elő olyan sajnálatos esetek, amelyekből arra kell következtetnem, hogy egyes tényleges tisztek pártpolitikai elveket vallanak és nyilvánítanak – ezzel legsúlyosabban vétkeznek a hadsereg fegyelme ellen.
Legutóbb előfordult, hogy egy vezérkari ezredes egyenruhában részt vett annak az exponált szélsőséges pártpolitikusnak budapesti lakásán való fogadásán, aki akkor szabadult közkegyelem révén a szegedi Csillag börtönből, ahol az állami rend felforgatására irányuló cselekményeiért a független magyar bíróság által reá kiszabott büntetését töltötte.
Ismételten érkeztek továbbá jelentések, amelyek szerint tisztek egyenruhában párthelyiségeket látogatnak, és olyan politikusokkal tartanak fenn szoros kapcsolatot, akik a fegyelem aláásásával azon dolgoznak, hogy önző hatalmi törekvéseik érdekében az országban felborítsák a törvényes rendet.
A fegyelem minden közösségi életnek, így az állami életnek is, egyedüli szilárd alapja. Ha a fegyelem megszűnik, a közösség és az állami élet anarchiába merül. Csak 22 éve múlt, hogy ezt Hazánk alig jóvátehető kárára tapasztaltuk. Az államban a fegyelem fenntartásának leghatalmasabb eszköze a hadsereg. Ha a hadsereg fegyelme megbomlik, menthetetlenül bekövetkezik az összeomlás, mint ahogy 1918-ban összeomlott a Szent István-i Magyarország.
Politizáló hadseregben nincs fegyelem. Amelyik állam hadserege politizál, az az állam halálra van ítélve.
Nem tűrhetem tehát, hogy ma, amikor a nemzet évtizedes nélkülözések után kezdi aratni becsületes magatartásának gyümölcseit, lelkiismeretlen kalandorok ismét lejtő szélére vigyék az országot. És nem tűrhetem különösen azt, hogy a hadsereg tisztjei közül egyesek ehhez eszközül adják magukat oda.
Egészséges nemzeteknél a hadsereg minden mozgalmon felül álló intézmény azért, hogy nehéz időkben, ha a felelőtlen demagógiának sikerül a helyzetet felborítani, rendet tudjon teremteni. Ezért fontos a magyar nemzet szempontjából a tisztikar szelleme. Ezért nem szabad, hogy a haszonlesés rossz példája vagy a közélet erkölcssüllyedése a tisztikar szellemének egységét megbonthassa. Ezen a téren sem engedhetem meg tehát a régi becsületes, lovagias felfogásnak a lezüllését.
A világhelyzet nagyon súlyos, nehéz idők előtt állunk, minden eshetőségre fel kell készülnünk. Vérlázító, ha valaki becsvágyai kielégítésére ilyenkor forradalmat készít elő, és magyarságunk, szabadságunk, szuverenitásunk megsemmisítésére segédkezet nyújt. Elégszer vert már a turáni átok – nem engedem, hogy most újból fogjon rajtunk! Ez az első kötelességem, amelyet minden körülmények között teljesítek.
Utolsó intelemmel és figyelmeztetéssel fordulok tehát ez alkalommal a tisztikar megtévelyedett tagjaihoz, hogy szüntessenek be azonnal minden kapcsolatot bármely politikai párttal vagy irányzattal.
Aki ennek a parancsnak eleget tenni nem tud, az haladéktalanul váljon ki a Honvédség tényleges állományából.
Aki azonban tényleges tiszt (hasonlóállású) akar maradni, az óvakodjék a jövőben bármely politikai vagy csak politikai színezetű tevékenységtől, mert ellenesetben felelősségre vonás mellett a Honvédség tényleges állományából 24 óra leforgása alatt el fog távolíttatni.
Ugyanilyen megtorlásban lesz része mint bűnpártolónak, minden rendes rangú elöljárónak és feljebbvalónak, aki alárendeltjének vagy alattosának politizálásáról tudomást szerez, azt eltűri, és haladéktalanul feljelentés tárgyává nem teszi.
Kelt Budapesten, 1940. évi november hó 5. napján.
HozzászólásokÖsszesen: 7 db
A hozzászólás csak regisztrált tagjaink számára elérhető, kérjük lépjen be vagy regisztáljon!
Elfelejtette jelszavát? Segítségért kattintson ide!
Kérjük, hozzászólásánál tartsa be az oldal szabályait. Erről és a moderálási elvekről itt olvashat részletesen!
sonykor: D'Israeli-t, Viktória királynő miniszterét (ne félj, neve ellenére nem zsidó.... :-)) megkérdezték egy tengerészeti egyezmény megkötése után (ami egyik szövetségesüknek viszont kifejezetten előnytelen volt).- hogy dehát mégis a barátaink....
Erre azt válaszolta: A királynő kormányának nincsenek barátai, csupán érdekei vannak...... cinikus, de jó válasz.
Horthy rohadtul félt a szovjetekkel érkező TÁRSADALMI változásoktól. Úgy hiszem, ez döntött.
Nehéz lett volna semlegesnek maradni- ez igaz. A háború legkésőbb a sztálingrádi csatával eldőlt, de apámnak pl. már 42-ben azt mondta egy német tiszt - négyszemközt - hogy ezt a háborút már elvesztették...
A románok pl. most is okosabbak voltak nálunk.
sonykor:
A világpolitika nem szimpátián alapul.Ha ezt a magyar hadvezetés is felfogta volna,akkor talán nem halt volna meg 900 ezer honfitársunk.
Igenis taktikusabb lett volna az szu-ra támaszkodni,mint a kétséges németekre.
Aki pedig egy kicsit is ismerte az akkori hadászati helyzetet és földrajzot,az tudta,hogy Németország elveszti ezt a háborút.
Előbb az angliai csata elvesztése,de legkésőbb az szu megtámadásakor.
janus (5) Ez annyira igaz, hogy a hadüzenetünk megküldése után (Kassai ürügy) a szovjet fél felajánlotta hogy azt 48 órán belül vonjuk vissza, és a béketárgyalásokon felülvizsgálják a Trianonban elcsatolt magyar területek helyzetét.
sonykor:
A román térnyerési elmélet igaz is lenne.Csak az az apró bökkenő,hogy épeszű hadvezetés nem megy neki egy 100szor erősebb hatalomnak.Nagyon kicsi volt a siker esélye,de a vesztésé nagy.És az ár hatalmas...mint ahogy megéltük.
Tisztában vagyok azzal,hogy volt vörösterror,de tudtommal az nem köthető Hortyhoz.Ugyanis róla írtam.
Az 1920-as törvényben egy szóval sem említették a zsidókat,mert nem is kellett.Rájuk volt kitalálva.A Horty-rendszer politikusai később mind a zsidó kérdés rendezésében tett első lépésnek értékelték.
És attól,hogy Pistike kútba ugrik,te is utánna ugrassz?Mert az utolsó mondatod kb. ilyen érvelés.
sonykor:
Ugyan már!Miről beszélünk itt?
1940-re a tiszti kar 90%-a németbarát volt.A hadvezetés úgyszintén.A németek még 41-ben sem presszionálták a magyarokat az SZU megtámadására.Ráadásul a szovjetek is az utolsó pillanatig békülényekeny és megértők voltak a magyarokkal.Még magyarlakta területeket is hagytak volna.
De a hadvezetés és a politikusok semmiből sem akartak kimaradni.Főleg nem a hadizsákmányból és a felosztandó területekből.
Emiatt kreálták a kassai bombázást.Casus belli a németek és a magyarok részéről...
Horty "jóindulata" pedig nem tudom hol volt.Az 1920-as zsidótörvényekben?A Prónay-különítményesek eleresztésében,hogy kényükre kedvükre raboljanak és gyílkoljanak?Vagy a nyomorgó milliók mellőzésében,míg ők kaszinóztak?Vagy a visszacsatolt területeken folyt mészárlásokban lsd.Bácskai hideg napok?
Bocsi! Ki írta ezt a "bizalmas tiszti parancsot"? Csak nem az(-ok) a honvédelmi miniszter(-ek) vagy vezérkari főnök(-ök) aki(-k) már évek óta elkötelezték magukat a háború és Hitler mellett? A történelem ismeretében egy percig sem hiszem, hogy az írója ezt komolyan gondolta.
Ami azt illeti, lett is foganatja a bizalmas tiszti parancsnak.