Levélhullás
Budapest
Budapest értékrendje valamelyest mindig elütött a vidékétől.
Fővárosunk az előző századfordulón igazi világváros lett, Bécs méltó versenytársa. Pezsgő kulturális élet, kávéházak, gyógyfürdők, mulatók. Könnyen teret hódított magának a szabadelvűség, amely mind a mai napig végigkíséri Budapestet – ezt az idők során hol „bűnösnek”, hol meg „csodásnak” hívott várost.
Budapest befogadó város volt. Az itteni nehézipar a német Hoffher és Schranz család, a svájci német ajkú Ganz Ábrahám és Mechwart András által lett naggyá. A villamos vasúti hálózat kiépítése a zsidó Jellinek Henrik és Sós Ármin nevéhez fűződik. Óbudát a Goldberger család, Csepelt a Weisz és a Chorin család, Újpestet a bőrgyáros Lőwy Izsák, majd az Egyesült Izzó vezetője, Aschner Lipót emelte fel. Richter Gedeon és Wolf Emil világhírűvé tette a gyógyszeripart. Herz Ármin szalámijáról, Mauthner Ödön vetőmagjairól volt messze földön híres.
A 20. század első felének Budapestje egyszerre az Európába tagozódni akaró bethleni konzervativizmus, a nagypolgári liberalizmus, valamint a polgári radikalizmus és a szociáldemokrácia bástyája. A zsidótörvények, a második világháború és az azt követő idők megtörték a századfordulós lendületet. A hatalmas veszteség és a diktatúrák hatása máig érezhető a főváros állapotán is: az utcákon és a lelkekben is. Talán csak a polgári szabadelvű attitűd tudott valamelyest megmaradni.
Az utóbbi idők parlamenti választásai során a főváros soha nem követte a vidék voksolását. 1990-ben erőteljes SZDSZ-, 1994-ben az átlagnál erősebb, elsöprő szocialista–liberális fölény mutatkozott. 1998-ban sem az országosan győztes Fidesz nyert a fővárosban, ahol aztán a baloldali és liberális voksok 2002-ben és 2006-ban már elegendőek voltak az enyhe vidéki jobboldali fölény ellensúlyozására és MSZP–SZDSZ-kormány megalakítására. Valószínű, hogy Budapest nélkül 1998 óta folyamatosan Orbán Viktor jobboldali kormánya irányítaná az ország ügyeit.
Úgy tűnik, hogy most Budapest sem kér többet a liberálisokból és a szocialistákból. A városi vezetés jelentős bizalomvesztést szenvedett. Tartok azonban attól, hogy az új kormány (amelynek várhatóan első embere soha nem volt oda a fővárosért) és az új városi vezetés elképzeléseiben, megnyilatkozásaiban nem a sokféle gyökerű, nézetű emberek összefogásának olthatatlan vágya kap főszerepet. Pedig Magyarország fővárosának, nemzetünk büszkeségének igazi rangját annak sokszínűsége, befogadó jellege adja és adta.
Gottdank Tibor
mérnök, közgazdász
E-mail
HozzászólásokÖsszesen: 5 db
A hozzászólás csak regisztrált tagjaink számára elérhető, kérjük lépjen be vagy regisztáljon!
Elfelejtette jelszavát? Segítségért kattintson ide!
Kérjük, hozzászólásánál tartsa be az oldal szabályait. Erről és a moderálási elvekről itt olvashat részletesen!
Meg kell találni az egyensúlyt. Ezt mostanában nem sikerült. Az SZDSZ már nem is kampányolt vidéken, nemhogy az őket érintő kérdésekkel foglalkozzon..
Hihetetlen,hogy mostmár idestova 10 éve egy olyan konfliktust élesztettek fel,ami 1940-előtt sem volt jellemző.
A BP.-vidék szembeállítás.
Ezért pedig személyesen Orbán és az ideológusai felelősek!
Sikeres ország nem létezhet nagyvárosok és vidék nélkül.
Orbánék mindíg is féltek BP.-től,mert nem értették és nem is tudták teljesen leigázni.
Személy szerint én vidéki nagyvárosban lakom,de undorít az,hogy az utóbbi 10 évben a vidék istenítése folyt(a jobboldali médiában)!
Nemhogy a vidék...a bunkóság és a műveletlenség istenítése.
A provincializmus jellemzi Orbánékat(de persze ez is csak szerep).
De ez az izmus minden további felemelkedést(szellemit) meg fog folytani.És ez az ő hibájuk lesz!
Annyit azért hozzáfűznék a levélhez, az ország lakosságának 80%-a nem a fővárosban él. Orbán és a Jobbik sikere azt mutatja, akármilyen büszkék lehetünk Budapest liberalizmusára, nem szabad a vidéki emberek problémáit figyelmen kívül hagyni.
Tarlós ur nem tudom hol született...
Mérnök ur agodalma lehet, hogy jogos.....
lehet, hogy Felcsut lesz az uj fóvárosunk?;-}