176 fővel csökkenne a képviselők száma

Az elképzelés elsőre nem hangzik rosszul, de maximum mi vitatkozunk róla. Egyedül a parlamenti küszöbtelenségen gondolkodnék el, hiszen ezáltal végképp tét nélkülivé és komolytalanná válna a dolog. A veterán úttörőktől, az ifjú mégjobbikig mindenki ott szoronghatna a parlamentben, így nem lenne kevesebb a fóka.
Érdekes, létezik egy olyan hajó a politikai életben, amiről még a víz alatt sem szívesen szabadulnának a ... tengerészek.

Megjegyzendő, hogy mindezekről már volt annó több ízben szó /vita/. A felvetések természetesen minden szempontból jók,kíánatosak. Megfigyelő gondolataival speciel egyetértek teljes mértékben.Humorosan fogalmazva, a legnagyobb gond álltalában ott volt, már ami a megvalósítást illeti, hogy nagy %-ban vannak az úgynevezett, ÉGL-tagok. Azaz az "Éhes Gátlástalanság Lovagrend" tagjai,s nekik sikerül folyamatosan gátat szabni mindezekkel szemben.Laikus egyszerű magyarázat, de a valóság talaján áll.

Kedves Megfigyelő!

Én a levélíró felvetésére regagáltam, megfelelő szabályozással helyes, egyenlő képviseletet kaphatnak a választópolgárok.

Az Ön ötlete tetszik.

Egyet értek a levél iróval.

Választási rendszer ügyében szinte mindenkinek van ötlete. A legfontosabb, hogy kiadásokat takarítsunk meg, tehát a választási költségeket és a képviselők számát is csökkenteni kellene.
Valaki korábban már a német választási rendszer követését javasolta. Ennek nyomán, azt hiszem, érdemes lenne megfontolni a következőket:
1. 200 főnyi képviselő bőven elég volna; akkor átlagosan kb. 50000 főt képviselne egy az Országgyűlésben.
2. Egy fordulós választás kell. A második fordulóval kapcsolatos politikai alkudozást a későbbiek úgyis felülírják.
3. A választókhoz, a választókörzetekhez kötődés szerintem fontos, ezért választókörzetenként is értékelni kell a szavazatokat. Aki az adott körzetben megszerzi a szavazattöbbséget, az lehet az egyéni képviselője a körzetnek.
4. A "töredék" szavazatok országos szinten hasznosíthatók. Ki kell számítani, hogy az összes megszerezhető mandátumból hányat kapott egyéni képviselő, melyik párt támogatásával, azaz a tisztán listás választáshoz képest hány képviselői helyet sikerült betölteni. Ezután a megmaradt képviselői helyeket úgy kell elosztani, hogy a listásnak tekintett szavazatok arányában megszerezhető mennyiségből a már megszerzettet le kell vonni.
5. Nem kell bejutási küszöböt figyelembe venni. Az alakítható frakció méretét viszont lehet minimalizálni; ezt a határt ésszerűnek látszik 10 főben megszabni.

Nem értek egyet ntunde véleményével; a tendencia éppen olyan, hogy a kis pártok háttérbe szorulnak, mind parlamentbe bejutásuk, mind frakcióalakító képességük veszélyben forog.

A bejutási küszöb eltörlése nehéz, faramuci helyzetet vetíthet előre. Ha sok kis párt jut be a parlamentbe, előfordulhat, hogy nem lesz olyan koalícióalakító erő, mely tartós kormánytöbbséget tud biztosítani. Ebből következően akár a napi alkuk mentén, pillanatnyi érdekeknek megfelelően lennének a szavazások megtartva. Ha sok kis párt marakodna, állandósulnának a kormánycserék, (mert aki össze tud kalapálni egy konstruktív bizalmatlansághoz épp elég többséget, hát az kormányt vált). Nem tudom, mi lenne arra a megoldás, hogy ma Magyarországon nem jelent egyenlő mértékű szavazatot egy-egy ember voksa, attól függően, hogy hol lakik, de véleményem szerint a tisztán listás szavazás b e j u t á s i k ü s z ö b nélkül nem lenne jó megoldás.

Emlékszem, hogy meg lett kutyázva Megyó, amikor ezt javasolta a Parlamentbe.
Ennyit erről.