Azt mondom: a frakciófegyelem le van sajnálva
Érdeklődve, ám kissé meghökkenve olvastam két megállapítást is a Sokismeretlenes tanácstalanság című cikkben (augusztus 6.). Miért is nem lenne olcsóbb egy kisebb parlament – mármint a fogyókúra miért is nem tenné olcsóbbá a törvényhozók munkáját?
Ezt biztos csak a képviselői fizetések és juttatások átláthatatlansága miatt nem értem. Abban azonban biztos vagyok, hogy legjobb szívvel is csak épületes hülyeségnek tudom aposztrofálni egy másik kijelentését: „...milyen hatással lenne például a frakciófegyelem óhatatlan lazulása. Hiszen ha az egyéni képviselőnek minden esetben a választókerületét kell képviselnie, és folyamatosan mandátumának elveszésétől kell rettegnie, aligha támogatna olyan javaslatot, amely az országos érdek képviseletében részben vagy egészben szembemegy körzetének várakozásaival.”
Nem hiszem, hogy egyedül vagyok, amikor azt mondom: a frakciófegyelem le van sajnálva. Elég nagy gond, hogy a kívánatosnál (értsd: nullánál) több olyan „képviselő” ül a parlamentben, akinek nem kell elszámolnia a választók előtt, hogyan szavaz (és általában, hogyan is dolgozik). Hogy mindezt még megőrzendő állapotként magasztalják is, nekem sok. Olyan vacak kis országokban, mint az Egyesült Királyság, meg tudnak birkózni a képviselők a frakciófegyelem és a választókörzet érdekeinek képviselete közötti eltérésekből eredő esetleges dilemmákkal. Bár az Egyesült Királyság bizonyára nem jó példa, hiszen ott a költségelszámolási botrányok kapcsán bizony néhány képviselőnek le kellett mondania az idén.
Hát nem felháborító, hogy a választóik elszámoltatják a honatyákat, honanyákat? Hova juthat egy ország?
Nagy Zsuzsa
Budapest–Cambridge
HozzászólásokÖsszesen: 4 db
A hozzászólás csak regisztrált tagjaink számára elérhető, kérjük lépjen be vagy regisztáljon!
Elfelejtette jelszavát? Segítségért kattintson ide!
Kérjük, hozzászólásánál tartsa be az oldal szabályait. Erről és a moderálási elvekről itt olvashat részletesen!
Hiszek abban, hogy vannak még talpig becsületes emberek, akik pusztán hazafiasságból vállalnak politikai szerepet. Látok erre utaló jeleket saját környezetemben - hogy el ne kiabáljam. Lassú folyamat lesz, de győzedelmeskednie kell a lelkiismeretességnek, becsületnek és tettvágynak, hisz sokan élünk - szerényen - ilyen értékrend szerint.
Sajnos a valóság sokkal komplikáltabb és kilátástalanabb, mint gondoljuk. Képviselőnek lenni (mindegy, hogy országgyűlési, vagy önkormányzati) azt jelenti, hogy belekerülni egy velejéig korrupt, csak a saját érvényesülésével és zsebével törődő, cinikus, nagyképű közegbe. Ebből nem lehet kilógni, mert akkor kiközösítenek, tönkretesznek. Aki a korpa közé keveredik, megeszik a disznók. Mocskos, önző, beképzelt válik mindenkiből, aki közéjük kerül. És ez nem fog hamarosan megváltozni, egyrészt azért, mert csak azok lesznek politikusok, akiket ez a közeg vonz, másrészt, mert egy-két ember nem képes megváltoztatni a belső világot. Tapasztalatból tudom. Optimizmusra nincs okunk!
A pártlistás választás megszüntetésének nem sok értelme lenne. Megmaradna ugyanis a jelöltek párttámogatása, vagyis a pártok iránti elkötelezettség. Ugyanakkor a listás választás a Parlamentben kiegyenlítettebb, a párttámogatással arányos erőviszonyokat eredményez. Én a kombinált választás híve vagyok.
Szerintem a "fogyókúra" igenis olcsóbbá tenné az államot, a törvényhozók munkáját. Át lehetne alakítani a választási rendszert, ha a képviselők megszavaznák.
Hogyan lehetne megszüntetni a pártlistás választást? Biztos vagyok abban, ha pártlista és frakciófegyelem nem lenne, nem tartana itt az ország. Csakis a felelősség elmaszatolására, a zavaros állapotok keltésére szolgál. Miért nem lehet végre csak az politikus, akit az emberek a választás alkalmával (az addigi szakmai és emberi tulajdonsága miatt) bizalommal támogatnak. Szeretném látni, hogy a sok-sok területi képviselő saját meggyőződésből támogat egy-egy döntést (amelyre létrjöhet akár egy frakció is, de nem pártállástól függően). Jelen pillanatban ez eléggé utópisztikusan hangzik.