Hetilap kereső

168 Óra Online írása

Igaza van Gaskó Istvánnak! Miért is ne packázhatna az érintettekkel, a jogállamiság „őreivel”(?), a naponta vasúton utazó (utazni óhajtó) csaknem félmillió magyar állampolgárral, miért is ne vehetné semmibe a törvényt, az alkotmányos előírásokat, ha ezt senki sem akadályozza meg?

A sztrájktörvény hiányosságai évek óta közismertek. De az illetékes minisztérium – „úgysem fogadják el” felkiáltással – még csak kísérletet sem tesz a módosítására. A MÁV, illetve a sérelmet szenvedők nem perelnek. A kormány, az ügyészség, a köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság hallgat. A Fidesz pedig röhög a markába, a tehetetlen, a vasutat tönkretevő kormányra mutogat.

Pedig még ezt a rossz sztrájktörvényt is megszegi – több vonatkozásban is – a Gaskó-féle gördülő sztrájk lebegtetése. Nem beszélve az alkotmányos alapjogok sérelméről, amelyeket egyébként az állampolgári jogok biztosa is felsorol az Alkotmánybírósághoz intézett beadványában. Sokan hivatkoznak a Legfelsőbb Bíróság állásfoglalására – az ombudsman is –, amely kimondta: „A sztrájk jogellenességét kizárólag a sztrájktörvény 3. §-a alapján lehet kimondani, önmagában az elégséges szolgáltatások hiánya nem szolgálhat alapul ennek megállapítására.”

Ha az LB átgondolta volna, hogy mit ír le, ezt az önellentmondást nem fogalmazta volna meg. A hivatkozott paragrafus ugyanis jogellenesnek minősíti a sztrájkot, ha a törvény 1. §-ának (1) bekezdését nem tartják be. Ez pedig így szól: „A dolgozókat a gazdasági és szociális érdekeik biztosítására – az e törvényben meghatározott feltételek szerint – megilleti a sztrájk joga.”

E feltételek egyikét a 4. § tartalmazza, amely szerint „a lakosságot alapvetően érintő tevékenységeknél... csak úgy gyakorolható a sztrájk, hogy az a még elégséges szolgáltatás teljesítését nem gátolja”.

Teljesen egyértelmű tehát, hogy az elégséges szolgáltatások hiányára való hivatkozás lehetősége benne foglaltatik a sztrájktörvény 3. §-ában.

A törvény azt is kimondja, hogy a sztrájkjoggal való visszaélés tilos. Ennek megállapítása persze a bíróság dolga lehet. Ehhez azonban perelni kell.

Gaskó a sztrájk „folytatásáról” beszél, de a követelések már mások, mint másfél-két évvel ezelőtt. Hogy is van ez? Meghirdetek egy határozatlan időre (akár a végtelenségbe nyúló) sztrájkot, és időről időre ehhez rendelek újabb és újabb követeléseket? Gaskó úr ott és akkor állíthat le vonatokat, amikor csak kedve tartja? És mindez nem elég ahhoz, hogy a szájtáti illetékesek a bírósághoz forduljanak?

Kerekes Ottó
E-mail