2012. május 23. szerda - Dezső. Holnapi névnap: Eszter, Eliza
A videó lejátszáshoz Flash Player, és engedélyezett Javascript szükséges!
Nyereményjáték
LEGÚJABBAK A ROVATBAN
További cikkeink
LEGÚJABBAK A 168ORA.HU-N
További cikkeink
LEGÚJABBAK A FÓRUMON
Hát milyen országban élünk?
Lé Hűtő
-
2012.05.23 08:16
Létrejön-e az ellenzéki összefogás Orbánnal szemben?
Lé Hűtő
-
2012.05.23 08:08
Kedves Feri !
tramini
-
2012.05.23 08:03
Szalai Annamária 9 évre
kertész
-
2012.05.23 07:19
Klubrádió - Vége
anula
-
2012.05.23 07:11
Társalgó, 2012. május
nonest
-
2012.05.23 07:10
A Közpénz ZRt, avagy a birodalmi csipegető
[0]
-
2012.05.23 06:47
AMIRE MÉG AZ MSZP SEM VETEMEDETT!
gyaloggos
-
2012.05.23 05:42
Orbán a király !
Csikar
-
2012.05.22 21:09
OLIMPIA — 2012 — LONDON
piréz
-
2012.05.22 20:57
168óra - A hetilap
Hetilap kereső
Péntek, 2010. június 18. 21:17
168 Óra Online
írása
Ha én történelemtanár lennék,...
Trianon valóban nemzeti katasztrófa, vitathatatlan.
De gondolkozzunk is!
1867-ben volt a magyar–osztrák kiegyezés, amelyet követett 1868-ban a magyar–horvát kiegyezés. Ami azt jelentette: Horvátország nem Magyarország része többé, csak az Osztrák–Magyar Monarchia tagállama. Mi, magyarok teljes függetlenséget adtunk nekik 1868-ban!
Tehát Horvátországot nem a trianoni szerződés szakította el Magyarországtól, mert már régen szabad volt.
Más kérdés, hogy Horvátország milyen „jutalmat” kapott Trianon után: beolvasztották a délszláv államszövetségbe, a szlovének, szerbek, bosnyákok, albánok közé. Hogy mennyire örültek neki, az kiderült a kilencvenes évek háborúiból.
Ha én történelemtanár lennék, azt mondanám, hogy nézzük meg a jelenünket, viszonyítsuk a múltunkhoz, és tervezzük meg a jövőt! És ehhez minden, ideológiai okokból elhallgatott, „visszatartott” eseményt tanítanék.
Katona Károly
E-mail
De gondolkozzunk is!
1867-ben volt a magyar–osztrák kiegyezés, amelyet követett 1868-ban a magyar–horvát kiegyezés. Ami azt jelentette: Horvátország nem Magyarország része többé, csak az Osztrák–Magyar Monarchia tagállama. Mi, magyarok teljes függetlenséget adtunk nekik 1868-ban!
Tehát Horvátországot nem a trianoni szerződés szakította el Magyarországtól, mert már régen szabad volt.
Más kérdés, hogy Horvátország milyen „jutalmat” kapott Trianon után: beolvasztották a délszláv államszövetségbe, a szlovének, szerbek, bosnyákok, albánok közé. Hogy mennyire örültek neki, az kiderült a kilencvenes évek háborúiból.
Ha én történelemtanár lennék, azt mondanám, hogy nézzük meg a jelenünket, viszonyítsuk a múltunkhoz, és tervezzük meg a jövőt! És ehhez minden, ideológiai okokból elhallgatott, „visszatartott” eseményt tanítanék.
Katona Károly
| Korábbi cikkeink a rovatban | Iratkozzon fel hírlevelünkre! |
| Vissza a lap tetejére |
1/5
Olvasta már?
Kapcsolódó cikkek |
XXII. évfolyam 24. lapszám cikkei
Nézze meg az újság további cikkeit - válasszon az alábbi listából vagy kattintson a címlapra!
168 óra - A hetilap
Lapajánló
Előfizetés
168 óra rádió
A 168Óra a facebook-on
Hétfő, 2010. november 22. 10:34
Hirdetés
BLOG-BLOKK
Véleményvezér
Az ember, akinek csak a zemberek számítanak
Poldi bácsi megmondója
Orbán demokráciája - pártok nélkül
A nap izéje
Áder János választása
Varánusz
A görögök a Jobbikra szavaztak
Fideszfigyelő
Tegnap Pintér, ma Balsai
Országoldalak
Ha kíváncsi, mi történik Európa más országaiban, milyen magyar vonatkozású események vannak, akkor nézzen körül az oldalakon!
Partnerek:
© 2008 - 168 óra online - minden jog fenntartva
HozzászólásokÖsszesen: 2 db
A hozzászólás csak regisztrált tagjaink számára elérhető, kérjük lépjen be vagy regisztáljon!
Elfelejtette jelszavát? Segítségért kattintson ide!
Kérjük, hozzászólásánál tartsa be az oldal szabályait. Erről és a moderálási elvekről itt olvashat részletesen!
A horvát kiegyezés nem Ausztria és Horvátország között történt. 1867 éppen arról szólt, hogy Magyarország az Ausztriával kötött egyezség értelmében visszanyeri (korlátozott) szuverenitását a Magyar-Horvát Királyság egész területén - a horvátok így nevezik az I.(Szent) László óta kialakult perszonáluniót.
1868-ban Magyarországon belül Horvátországnak széles körű önállóságot biztosítottak, amely pl. a magyar országgyűlésben volt képviseletét is érintette.
A magyar uralkodó osztály sem a cseheket, sem a délszlávokat nem engedte a magyarokkal azonos jogállásba jutni, ellenezte a trializmust.
Teljesen igaza van a kedves levélírónak, de sajnos az a legnagyobb baj, hogy a történelem tanárok sem ismerik teljes valóságában a magyar történelmet. Itt nem a rég múlt bizonytalanságaira gondolok, hanem a közel múltra is. Csak egy jellemző példa, az 1950-es években tanultunk ugyan a " Dicsőséges Tanács Köztársaságról", de például Kun Béla neve nem, hogy vezetőként nem, de egyáltalán nem hangzott el. Érthető, Sztálin kivégeztette a 30-as években, a " nép " ellensége volt, róla nem volt szabad beszélni, sem pozitív, sem negatív formában.