Nincs símaszkom, sem Molotov-koktélom

Magyarnak születtem, az is maradok, ugysem tudnék szívet cserélni.....
Remélem jószándékú öszefogással maradhatunk hazánkban, Magyarországon, akkor is ha a nemzeti zászlo szine nekem/ünk a piros-fehér-zöld.
Sosem ronditanám be a Kossuth teret, sosem köpködnék senkire, mert más a vallása, hite, nézete, börszine....Sosem jártam görbe utakon, mindig becsülettel végeztem a reám háruló feladatokat, Minden életet, élölényt megfelelö tisztelettek kezeltem,
Hiszem, hogy Magyarországon a józan ész lesz az uralkodó elem mindenek felett, még akkor is, ha ez most nem nagyon látszik.

En magyarnak szulettem, de untam a sok szart. Leleptem. Kulfoldre. Sok szerencset Magyarorszag!!!! Oszinten szurkolok!

Nincsen bankbetétem, a nyugdíjamból élek többnyire sikeresen és gyerekeimet tisztességgel felneveltem. Előnevem megelőzi utónevemet és mindkettő visszavezethető úgy a magyarok bejöveteléig, mint Jézus ószövetségi eredeztetéséig. A magyaron kívül több nyelvet beszélek és rajtam kívül 15 millióan értik, mire gondolok, ha azt mondom: Felvidék; Kárpátalja; Erdély; Vajdaság; ahol unokatestvéreim élnek, akik viszont nem értik, miért váltak ezek mára gyűlöletbeszéd-szavakká. És nem örülök, ha összekeverik a kokárdát a nemzetiszocializmussal vagy Árpád királyt Hitler Adolffal.
Büszkén gondolok Radnóti Miklósra, a legnagyobb hazafira.
Biztosítási-befektetési vigéckedésben mi vagyunk a császárok, és igenis, nálunk élnek a világ legtisztességtelenebb politikusai.
Magyarország! Én így szeretlek?

Kenesbácsi!

Költözz ki egy borsodi kisfaluba! Kíváncsi vagyok, mennyi ideig fogod szeretni őket...

--és nem csak a jogaimmal vagyok tisztában, a kötelességeimmel is,
Tudom, hogy elsösorban rajtam mulik, az életem folyása, szükebb családom, környezetem tisztasága, tisztessége,mindig szem elött tartom, hogy abba a tányérba nem piszkitok amiböl eszem...,tudom, hogy volt élet 20évvel ez elött is, és lesz élet 20 évvel ez után is Magyarországon. Mert ez az ország a világnak is sok hasznos embert adott, ebben az országban elöbb-utóbb öszefognak a jószándékú, jozan, tisztességes emberek, akiknek nem kell uj többség, elég a régi sokaság.

Nincs Nagy Magyarország matrica a kocsimon, nem vagyok Gárdista és nem hordok Kárpátia pólót. A magyaron kívül több nyelven is beszélek, és rajtam kívül sajnos egyre kevesebben értik mire gondolok, amikor azt mondom: kultúra! A családnevem nem feltétlenül vezethető vissza a magyar bejöveteléig, és nem örülök, amikor a „forradalmárok” összekeverik ’56-ot 2006-tal. Büszkén gondolok Göncz Árpádra és Mécs Imrére, és Bokrosra, az ország megmentőjére. Szeretem a zsidókat, a cigányokat, a rácokat vagy a svábokat. Itt élünk mind Magyarország szívében, és gyűlöletben mi vagyunk a császárok. És igenis nálunk élnek a világ legpesszimistább emberei. Magyarország! Mi lett veled?