Hetilap kereső

168 Óra Online írása

1. A pozitív példa: A pesti Kossuth téren felállított Rákóczi-szobornak a keleti, a „sárga minisztérium” felőli oldalán a talapzaton a latin nyelvű felirat hibás volt az ötvenes–hatvanas években. Erre a sajnálatos tényre felejthetetlen piarista tanárunk hívta fel figyelmünket.

1. A pozitív példa

A pesti Kossuth téren felállított Rákóczi-szobornak a keleti, a „sárga minisztérium” felőli oldalán a talapzaton a latin nyelvű felirat hibás volt az ötvenes–hatvanas években. Erre a sajnálatos tényre felejthetetlen piarista tanárunk hívta fel figyelmünket.

Dr. Somogyi Zoltán tanár úr még beszélt latinul. Tőle tudtuk, hogy a szobrot 1935-ben állították fel, tíz évvel később szétlőtték, majd a második világháború után helyreállították. Ennek során hibásan vésték a „sebek” jelentésű latin szót, így került oda a „volnera” a helyes „vulnera” helyett.

A budapesti Kossuth térre azért mentem most, hogy megnézzem: vajon több mint hatvan év elég volt-e ahhoz, hogy az illetékesek kijavíttassák a feliratot. És lásson csodát a világ! Kijavították! Van még lelke Árpád nemzetének.

2. A negatív példa

Szintén Somogyi tanár úr vesszőparipája volt, hogy „eggyel több a királyunk, mint történetírásunkban”. Történt ugyanis a kiegyezés után, a mindenáron való magyarítás korában, hogy első nem Árpád-házi királyunk, az olasz gyökerű Carlo Roberto nevét valaki „szakértő” átfordította. Így született egy Róbert Károly nevű, sohasem volt új magyar király (vö. „Verne Gyulával”, „Marx Károllyal”, „Engels Frigyessel” stb.).

A mai napig egy királyunknak két neve forog közszájon és közkézen. A kétszáz forintoson a hiteles néven szerepel: Károly Róbert. A körút nevében hiteltelenül áll: Róbert Károly.

Napjainkban tűnik el az előbbi a papír kétszázassal, és megmaradni látszik az utóbbi – torzóként – a körút elnevezésében.

Ezentúl csak a történelemkönyvekben szerepel majd helyesen a neve? Nem kéne a dolgot helyre tenni végre?

Szabó Tamás
Budapest