Levélhullás
Mint oldott kéve...
Mivel egyesek (pl. legutóbb a 168 Óra online-on) a kettős állampolgárságról folyó vita kapcsán újra és újra kétségeiket fejezik ki a határon túli magyarság hovatartozását illetően, egy kis válogatást ajánlok figyelmükbe azon személyek hosszú névsorából, akik a trianoni határok mögé kerülve vagy születve a megmaradt „kis” Magyarország kultúráját gazdagították az elmúlt száz évben, illetve gazdagítják napjainkban.
Márai Sándor, Reményik Sándor, Dsida Jenő, Sütő András, Hamvas Béla, Polcz Alaine, Wass Albert, Tamási Áron, Passuth László, Kittenberger Kálmán, Széchenyi Zsigmond, Kós Károly, Borsos Miklós, Macskássy Izolda, A. Tóth Sándor, Dohnányi Ernő, Eisemann Mihály, Házy Erzsébet, László Gyula, Kosáry Domokos, Jávor Pál, Bulla Elma, Dayka Margit, Turay Ida, Darvas Iván, Madaras József, Bács Ferenc, Kaszás Attila, Radványi Géza, Szőts István, Bacsó Péter, Novák Ferenc „Tata” – az „újabbak” közül Keresztes Ildikó, Lajkó Félix, Rúzsa Magdi, Dér Heni, Bocskor Bíborka, Bódi László „Cipő”, a Szarka fivérek (Ghymes együttes) stb...
Ugye nem kell hozzá semmi különösebb „búsmagyar” érzelgősség vagy nacionalista hevület, hogy belássuk: trianoni határok ide vagy oda, a Kárpát-medence nyolcfelé szakított magyarjai – lakjanak bármelyik, fejük fölött összeeszkábált mesterséges államalakulatban – egyetlen, oszthatatlan közös nemzetet alkotnak. S ahogy mi, „itteniek” összehasonlíthatatlanul kevesebbek lennénk a határon túliak nélkül – ugyanúgy felelősséggel is tartozunk értük. Hogy megmaradjanak. Nekünk – és az egész emberi civilizációnak.
Hajnal Sebestyén
Győr
HozzászólásokÖsszesen: 5 db
A hozzászólás csak regisztrált tagjaink számára elérhető, kérjük lépjen be vagy regisztáljon!
Elfelejtette jelszavát? Segítségért kattintson ide!
Kérjük, hozzászólásánál tartsa be az oldal szabályait. Erről és a moderálási elvekről itt olvashat részletesen!
IROGATTYÙ!
Azt hiszem egyik hatàrontùli magyar sem"lesi,hogy hol tartunk" mi magyarok.
Ök vègzik a dolgukat,küzdöttek a magyarnyelv megtartàsàèt,a gyermekeiket magyar osztàlyokba ìrattàk,hogy a magyar taneröknek àllàsuk legyen,rendszeresen jàrtak szìnhàzba,operàba,hogy ne mondja a romàn àllam azt,hogy nincs szüksèg rà.Tehàt nem leskelödtek.
Sèrtès az, amit leìrt.
Dràga jò baràtom,Ràduly Jànos ma is teszi a dolgàt,a szèkely-magyar
rovàsìràs kutatò,nèpdalgyüjtö,nèpmesegyüjtö,költö,tanàr,Bartòk kutatò.Soroljam mèg?
Amikor megkèrdeztem öt, mièrt nem doktoràl,azt mondta:Arra nincs idöm ,annyi sok mèg az ìrnivalòm".
Szerèny,ès vègzi a dolgàt.Egy nagyszerü magyar.Nem is akar magyar àllampolgàr lenni,ö igazolvàny nèlkül is magyar.
Ezt az egy, oszthatatlan nemzet műsort Hitler már eljátszotta az Anschlussal. Azóta az osztrákok, svájciak, köszönik szépen, egész jól megvannak, bár németül beszélnek. De nem lóbálnak német nemzeti zászlót, nem ünneplik a német nemzeti ünnepeket, és a németek se akarnak minden áron kettős állampolgárságot rájuk tukmálni. Milyen szép is lenne, ha minden határon túli magyar a saját hazájának a boldogulásán munkálkodna, és nem azt lesné, hogy mi hol tartunk. Talán többre mennének!
Egyetértek janussal. A távol élő "rokont" általában könnyebb szeretni mint a közelben élőt.
Lehet,hogy sok olvasónál kiverem a biztosítékot,de a levélben csak az igaz,hogy gazdagították az itteni életet...
De az a helyzet,hogy 90 éve ez a 8 rész külön utakon jár.
És mind a 8 részen máshogy járnak az órák.
Szerintem ezek a részek a magyarságnak kultúrális "alfajai".
Kulturális szempontból sok sok éve külön úton járnak már.
Tehát nincs már egységes nemzet,csak esetleg nyelvben.
Szép, tartalmas, rengeteg igazságot hordozó mondatok. A politikának ezt az összetartozást sikerült, a napi alkudozások szintjére zülleszteni. Kár érte.