Hetilap kereső

168 Óra Online írása

Ezúttal két levélre is szeretnék reagálni.

Bolgár Györgynek Kondor Katalin kijelentéseire adott válaszával (168 Óra, 2010/7.) egy mondatot kivéve egyetértek. Téved azt állítva, hogy a budapesti gettót a deportálások megkezdése előtt néhány héttel hozták létre. A deportálásokat 1944 áprilisában a Sztójay-kormány kezdte, a budapesti gettót azonban 1944 novemberében a Szálasi-rezsim alatt hozták létre. Addig a budapesti zsidóságot Pesten és Budán, de főleg Pesten szétszórtan lévő bérházakba tömörítették, zsúfolt körülmények között. Ezek voltak az ún. csillagos házak, amelyekből a keresztény lakókat kiköltöztették, és a kapu fölé messziről látható sárga csillagot szereltek.

Kondor Katalin kifogásolja, hogy a magyar zsidók nem lázadtak. És ő mit tett a kommunista hatalom idején? Ha annyira szemben állt a kommunistákkal, ahogyan azt állítja – nincs okom kételkedni ebben –, akkor miért engedett a kényszernek, és vállalta A hétnek a műsorvezetését? Bagoly mondja verébnek: nagyfejű.

A másik téma, amihez hozzászólnék:

Egy kivégzés margójára

A kirekesztés ellen című cikk elején azt olvasom, hogy az egyetlen, a pápa által boldoggá avatott cigány a spanyol lókupec Cerefino. Őt – idézem a cikket – Franco idején kivégezték, mert egy katolikus pap védelmére kelt.
A mondatból arra lehet következtetni, hogy a bátor spanyol cigányt falangisták (Franco hívei) gyilkolták meg.
Mivel a katolikus egyház szívvel-lélekkel a falangisták mellett állt, biztos, hogy a gyilkosság nem a Falangénak tudható be.

1936 sem nevezhető még Franco idejének, hiszen dúlt a mindkét oldalon roppant kegyetlenséggel vívott polgárháború, és a Franco oldalán állók nem tekintették volna bűnnek egy pap megvédését. Annál inkább a köztársaságiak. Ceferino kivégzése ugyanolyan gaztett volt részükről, mint például Federico García Lorca falangisták által történt meggyilkolása – szintén 1936-ban.

Del Medico Imre
Budapest