Hetilap kereső

168 Óra Online írása

Történészként meg kell mondanom: szakmánkban a plágium, sajnos, szinte bevett gyakorlat. A jelen esetben, a közzétett, az ismertté vált tények alapján bennem fel sem vetődött, hogy a HVG-ben közölt hírek valótlanok.

A szövegazonosság esetében arra nem lehet hivatkozni, hogy egy anyagból dolgoztak, és ugyanazon időben. Még ha ugyanabból az anyagból, dokumentumhalmazból dolgozik több kutató, a szövegük a legritkább esetben egyezik szó szerint, hiszen mindenki mást és mást emel ki vagy aposztrofál és értékel.

Csak érdekességként jegyzem meg, hogy plagizálni lehet ám úgy is, hogy „hiteles” jelzetet adok. Az én esetemben ez fordult elő. G. R. emigráns a szociáldemokráciáról készített „monumentális” művében az SZDP újjászervezéséről a hetvenes években a témáról készült tanulmányomból plagizált úgy, hogy az ott közölt forrásokat is átvette, tehát az olvasó azt hihette, hogy a szerző maga tárta fel az archívumi iratokból a közölt adatokat. A plagizálás csak azok számára válhatott volna ismertté, akik tudták, hogy az SZDP-iratok akkori forrásjelzése „253 fond” volt. G. R. 1998-ban megjelent könyvének idején azonban az SZDP archívumi iratait kutatónak már a „283. fond” számmal kellett kikérnie. A szerző tehát úgy tüntette fel munkájában magát az eredeti anyagok kutatójaként, hogy nemcsak a fondszám változását nem tudta, de talán azt sem, hogy hol őrzik témájának dokumentumait. Tehát bőven plagizált, hogy ne mondjam magyarul: lopott munkáimból.

Visszatérve a Schmitt-ügyre: nem véletlen, hogy a bolgár tudós védelmében megszólalt a leánya, és közölte: miközben apja évekig dolgozott a munkáján, soha sem került szóba a „jó barát” neve, akivel állítólag közösen olvasgatták és dolgozták fel ezeket a dokumentumokat. Apja egyedül, önállóan, bárki más közreműködése nélkül kutatta fel és írta meg doktori disszertációját.

A sikeres férfiakról szokták mondani, hogy mögöttük okos feleségek állnak. Szerintem Schmitt rendkívül kreatív és ambiciózus felesége a rendszerváltáskor felismerte: férje a NOB vonalán futhat be könnyebb és nagyobb karriert. Ott mindenki már „valaki” volt, hol nagyon gazdag, hol arisztokrata, hol Schmittnél sikeresebb és okosabb sportoló, esetleg egy nagyobb, jelentősebb ország támogatottja stb. Palikám, mondotta Katalin asszony, neked is kellene valami plusznyomaték. Kapóra jött a bolgár „barát”, közeli munkatárs, aki évekkel korábban megszerezte a doktori címet, s feltehetőleg Svájcban védte meg a munkát, hiszen dolgozatát ott helyezték el. Ez lehetővé tette, hogy az ügyet a leggyorsabban lezárják, és Schmittből dr. lett. Most már nagyobb eséllyel lehetett Samaranch helyére pályázni.

Ez nem jött be, de a honi politikai karrierjének jól jött az a kétbetűs jel a neve előtt.

Strassenreiter Erzsébet
E-mail