Magyar tragédia
Azon a bizonyos március 19-én Hitler tizenegy hadosztállyal megszállta hazánkat. A katonai akciót magyar részről nem követte ellenállás, pedig az akkori határokon belül március közepén 494 ezer fős haderő állomásozott! Ez a csaknem félmilliós hadsereg szembe tudott volna szállni a betolakodókkal, de a legfőbb hadúr, Horthy Miklós ezt határozottan megtiltotta. Ha akkor a magyar hadsereg ellenáll, hazánk emelt fővel vehetett volna részt a párizsi béketárgyalásokon, és ma nem így nézne ki Magyarország térképe. Sajnos az ellenállás elmaradt, politikai, katonai és gazdasági szempontból is tragikus következményei ismertek, mivel országunk a horvát és szlovák bábállamok mellett az utolsó csatlósok egyike lett.
Talán nem árt emlékeztetni arra, hogy 1943. októberében Horthy – megköszönve a Hitlertől 75. születésnapjára kapott jachtot – hálálkodó levelet küldött a Führernek, egyebek mellett ezt írva: „...teljes bizakodással és megrendíthetetlenül állok Németország oldalán.” Ez a gesztus is sokkal több volt holmi protokolláris epizódnál.
1943 őszén – Sztálingrád, Kurszk, Rommel afrikai kudarca, valamint Mussolini bukása, vagyis a „tengelytörés” után – már minden reálisan gondolkodó ember tudta, hogy Hitler elvesztette a háborút, de a magyar államfő még ekkor is rendíthetetlen szövetséges! Mindezek ellenére nem kerülhette el a megalázó katonai megszállást. Vagyis március 19-ének egyenes következménye volt október 16-a, a nyilas hatalomátvétel, amely egyben újabb tragikus háborúvesztést is jelentett.
Nemes József
Orosháza
HozzászólásokÖsszesen: 3 db
A hozzászólás csak regisztrált tagjaink számára elérhető, kérjük lépjen be vagy regisztáljon!
Elfelejtette jelszavát? Segítségért kattintson ide!
Kérjük, hozzászólásánál tartsa be az oldal szabályait. Erről és a moderálási elvekről itt olvashat részletesen!
A határok nem olyan fontosak, mint az emberek. Az emberek erkölcsisége nem függ az attól, hogy meghálálják-e a tisztességet, hiszen akkor az erkölcs üzlet volna. A politikában az érdek a fő tényező. (Nem Horthy apai "érdekére" vagy erkölcsére gondolok, aki 1944 októberében kedves fiával zsarolhatónak bizonyult, akkor, amikor százezrek vesztek oda az általa elindított háborúban.) 1941 június 22-e után volt egy Molotovi felvetés Észak-Erdélyről, illetve további erdélyi területekről, akkor is, ha ez nem jutott el Budapestre. Ez valószínűleg semmit nem ért volna 1944-ben, hiszen a Szovjetúnió az ellene nem hadat viselt Bulgáriát is farka felvágva felszabadította, hadat üzent neki, s elvette területi gyarapodásait. Sztalin az ellene a magyarokénál jóval nagyobb erővel harcoló Romániát megértette annyiban, hogy annak volt mit törlesztenie a Szovjettel szemben, Magyarország viszont ok nélkül támadta meg. Talán ezért alakulhatott meg kint a Tudor Vladimirescu hadosztály, hogy jópontokat gyűjthessen Románia, és ezért akadályozták meg hasonló magyar antifasiszta seregtest megalakulását.
Ezzel együtt: abban a háborúban a német győzelem is nemzeti katasztrófa lett volna számunkra. Nincs még egy ilyen politikai vezető réteg a világon, mint a miénk: ötven éven belül két országvesztést produkálni hungaricum. És ez folyik tovább, nem tudunk sikeres pályára állni, a demokráciák közé, a győztesek közé. Közben meg építkezés helyett folyik az elvesztett csaták, háborúk, elrontott politikai döntések megnyerése önkielégítő történelemhamisító ideológiákkal. Jön a választási kampány, azaz hogy marad, 2002 óta egyfolytában. Hajrá, magyarok!
Hat kedves Tibor...elmondanad nekem hogy hol vedte a magyar regularis hadsereg a zsidokat????
Arrol a tenyrol bizonyara nem hallottal meg,hogy Molotov '41 junius 22-en felajanlotta a moszkvai magyar nagykovetnek,hogy ha kmaradunk az ellenuk folyo hadjaratbol,megtarthatjuk Eszak-Erdelyt.Szal hazugsag az,hogy elore el lett volna dontve hogy maradnak a trianoni hatarok.Olvasgass meg egy kicsit a temaban,de NE a Gede-testverek konyvesboltjaban szerezd be az olvasnivalot...
Nem erről volt szó. Szövetségesek voltunk, az meg nem úgy működik hogy csak úgy átállunk. Így is szembeszálltunk velük: mi voltunk az egyetlenek, akik a reguláris hadseregükkel védték a zsidókat... amit természetesen nem háláltak meg.
Meg a másik az, hogy a Wehrmacht-al szembeni ellenállásnak nem lett volna túl sok értelme. Emlékezhetünk mind Keitel tábornagy mondására. Amikor megkérdezték tőle:
"Mennyi ideig tart a német hadseregnek áthaladni Magyarországon?
-24 óra.
-És ha a magyarok fegyveresen ellenállnak?
-12 óra, mert akkor elmaradnának az üdvözlőbeszédek"
A harmadik dolog: a határaink ugyanígy alakultak volna. Ez el volt döntve, hogy hazánkat felcsonkolják, az eredménytől függetlenül.