Hetilap kereső

168 Óra írása

Ahhoz már kénytelen-kelletlen hozzá kellett szoknunk, hogy sajtómunkásaink egy része nem ismeri a nagyságrend fogalmát, sőt matematikai tudását a legkisebb közös nevező vagy a legnagyobb közös többszörös használatával fitogtatja. De az már elszomorító, amikor legkiválóbb közíróink sincsenek tisztában a számokkal mérhető dolgok egyszerű viszonyaival sem.

Bonifert Mária írja Tölgyessy amnéziája című cikkében, hogy „csökkentettük a társadalmi különbségeket: a leggazdagabbak és a legszegényebbek közti differencia 2003-ban még 8,1 százalék volt, 2008-ban 6,8 százalékra esett vissza”.

Arra most nem kívánok túl sok szót vesztegetni, hogy egy ilyen fajsúlyos kijelentésnél illene megmondani, hogy a két réteg melyik jellemzőjét hasonlítjuk össze. Az egy főre jutó éves jövedelmüket, vagy pedig a családokban lévő eltartott gyerekek számát. Miután az átkosban megtanultunk a sorok között is olvasni, némi logikával feltételezhető, hogy a jövedelemviszonyok összehasonlításáról van szó, és ekkor az írás mondanivalója szempontjából közömbös, hogy ezen az adózott, adózatlan vagy a teljes becsült jövedelmet értsük.

A differencia magyarul eltérést, különbséget jelent. Ezért a 8,1, illetve 6,8 százalékos differencia értelmezhetetlen, pontosabban teljesen hibás. Ha ez valóban a két réteg (jövedelme) közti százalékos különbség (akár a leggazdagabbakéhoz, akár a legszegényebbekéhez viszonyítva, ami ebben az esetben gyakorlatilag mindegy), akkor ez olyan jövedelemegyenlőséget jelent, ami talán a legfejlettebb kommunizmusban valósulhatott volna meg.

Az adott számok alapján az egyik lehetséges helyes értelmezés, hogy a legszegényebbek jövedelme 8,1, illetve 6,8 százaléka a leggazdagabbakénak. De ebben az esetben az olló a két réteg között a cikk állításával ellentétben még tovább nőtt. A másik értelmezés az, hogy a leggazdagabbak és a legszegényebbek jövedelmének aránya változott 8,1-ről 6,8-ra. A szerző valószínűleg erre gondolt. De alapvetően humán műveltségű lévén talán nem tudott különbséget tenni az arány és a különbség között. Ezért ennek feloldásába bevonta a százalékot is, amely végül is valamilyen arányt jelent.

Nem elég érdekesen, szépen írni.

A számokat is pontosan kell használni. Egy ilyen súlyos hiba, amiről nyilvánvalóan látszik, hogy nem egy szám elgépeléséből származik, az egyébként nagyon értékes cikk teljes mondanivalójának hitelességét megkérdőjelezheti. Ha nem is 8,1, de 6,8 százalékban bizonyára.

Quittner Pál
Budapest


Igaza van a kedves olvasónak, félreérthetően fogalmaztam. A Tárki által készített Európai társadalmi jelentés szerint a magyar társadalom – jövedelmét tekintve – legfelső tizedének jövedelme 2003-ban még nyolcszorosa, 2005-ben 7,6-szorosa volt a legalsó tizedének, 2007-ben ez 6,8 százalékra csökkent. Ez a jövedelemegyenlőtlenség európai összehasonlításban közepesnek mondható. Az okok persze összetettek, de ez meghaladja egy publicisztikai cikk kereteit.
Abban is igaza van, hogy nem elég érdekesen, szépen írni, a számokat is pontosan kell használni. De talán ettől nem sérült a cikk teljes mondanivalója.

Bonifert Mária