Talpalatnyi
Új radikális pártunk választási programjának egyik alappillére a földtörvény módosítása, hogy a külföldiek a moratórium lejárta után se szerezhessenek földet idehaza. (Ugrásra készen, 2010. január 21.) A bátor vállalkozást továbbgondolom.
Ezek szerint kétféle magántulajdon lesz. A valódi magántulajdon felett a tulajdonos korlátlanul rendelkezik, bárkinek eladhatja, elcserélheti, elajándékozhatja, örökül hagyhatja, azt tesz vele, amit csak akar, hiszen a magántulajdon védelme alapvető alkotmányos jog. Viszont a földtulajdon felett a tulajdonos nem rendelkezik. Azt, hogy kinek, mikor, mennyiért adhatja el, azt radikális politikusok, ideológusok, pártvezetők, népboldogítók, szónokok szabják meg.
Társadalmunk a magyar földtulajdon tekintetében is megosztott. Vannak termőfölddel nem rendelkezők, és vannak termőföld-tulajdonosok. Ez utóbbiak két csoportja: akik nem akarják eladni a földjüket, és akik el akarják adni. Ez utóbbiak két alcsoportba sorolhatók: akik honfitársuknak, magyar embereknek akarják eladni tulajdonukat, és akik külföldieknek, akik talán háromszor annyit adnának érte. Ezek a megtévedt emberek idegenszívűek, elherdálják földjüket (földünket), szándékukat törvénnyel kell megakadályozni.
Amennyiben ilyen törvény uniós jogszabályokba ütközne, akkor a magyar érdekek kikényszerítése érdekében minden eszköz igénybe vehető. Tüntetés, petíció, útlezárás, polgári engedetlenség, fenyegetés, ökölrázás.
A mezőgazdasági termelés nálunk többnyire veszteséges. A külföldiek rosszindulatú spekulánsok, megszerzik a földtulajdont, hogy aztán tapasztalatukkal, korszerű művelési eljárásokkal, adófizetéssel, eszközberuházással, építéssel, magyar munkaerő foglalkoztatásával (kizsákmányolásával) termeljenek (nyerészkedjenek). A többlettermés felhajtja az árakat, mert minél több terem búzából, kukoricából, napraforgóból, zöldségből, gyümölcsből, annál magasabb lesz a fogyasztói ára.
Az idegenszívű külföldiek nemzetellenes viselkedését a két világháború között hazánkban tevékenykedő (aknamunkát végző) sváb gazdaságok és bolgár kertészek napnál világosabban bizonyítják. És hogy a legkisebb faluban se tudják kijátszani a jogszabályokat, arról a Magyar Nemzeti Gárda és a csendőrség gondoskodna a Nemzeti Igazságtételi Központ irányításával.
Az Európai Unióból való kilépésen és az alkotmánymódosításon kívül javasolnám a Magyar értelmező szótárt is módosítani a „tulajdon” szócikknél, mert jelenleg a következő megfogalmazás található: „Valakinek kizárólagos birtoka, amellyel sajátjaként szabadon rendelkezik.”
Pedig dehogy!
Láng Róbert
Budapest
HozzászólásokÖsszesen: 3 db
A hozzászólás csak regisztrált tagjaink számára elérhető, kérjük lépjen be vagy regisztáljon!
Elfelejtette jelszavát? Segítségért kattintson ide!
Kérjük, hozzászólásánál tartsa be az oldal szabályait. Erről és a moderálási elvekről itt olvashat részletesen!
A földárak még most is lényegesen elmaradnak a nyugat-európaitól (Ausztria 5, 6*-os, de a rekord 30*-os Írországban), ami miatt korlátozták a külföldiek földvásárlását. Egyébként Gráf is meg akarja hosszabbítani, csak hát ők nem olyan radikálisak, tárgyalgatnak, de nem bíznak benne… Csak ne az legyen ebben a témában is, h mi megengedjük, a környező országok meg kiharcolják, h nekik ne keljen beengedni a külföldieket.
Az persze a rendszerváltás óta senkit nem érdekel, hogy a földnek valójában nincs értéke! Ha a külföldi a háromszorosát adja, még akkor is szarér-hugyér veszi! Azért azt szeretném tudni, kiknek az érdeke, hogy a földnek ne legyen értéke? Ugyanis, ha értéke lenne, akkor fedezetül tudna szolgálni bankkölcsönökhöz, amiből a paraszt (már, aki ért hozzá!) beruházni tudna. Nem az adócsalásból eltitkolt pénzekből vásárolnák a gépeket!
Javaslom Láng úrnak, hogy nézzen utána, milyen feltételekkel vásárolhat földet külföldi, mondjuk Dániában vagy Ausztriában. Rá fog jönni, hogy sok nyugati ország még mindig feudalista, tőkeellenes, és korántsem olyan haladó és demokratikus mint Magyarország.