Hetilap kereső

168 Óra Online írása

Január 21-i számukban több olyan véleményt is olvastam, amelyet nem értek. Nem tudok egyetérteni velük. Azt sem értem, miért válik a populizmus, amelynek számos meghatározása létezik (a témával foglalkozó Conovan például hetet sorol fel, de leginkább talán elitellenességként értelmezhetjük), lassanként szitokszóvá, a demokráciaellenesség, sőt már-már a nácizmus szinonimájává. A legutóbbi számban is két cikkben úgy utalnak a népszavazásokra, a képviselők visszahívhatóságára, a közvetlen elnökválasztásra, mint a „demokráciadeficit” jeleire.

Első közülük a 17. oldal bekeretezett írása, amely szerint egy bizonyos párt „...nem nyíltan antiszemita, de támadja a nemzetközi tőkét”. Ez veszélyes „csúsztatás”. Kétségtelen, hogy vannak, akik a nemzetközi tőkét – vagy általában a tőkét – antiszemita alapon támadták-támadják. Nem korrekt azonban azt a látszatot kelteni, hogy a „nemzetközi” (valójában nagyon is nemzeti, zömét hat-hét ország adja) tőke iránt bizalmatlannak és kritikusnak lenni, működésének korlátozását kívánni minden esetben az antiszemitizmus (akár burkolt) formája lenne.

Azt sem értem, miért válik a populizmus, amelynek számos meghatározása létezik (a témával foglalkozó Conovan például hetet sorol fel, de leginkább talán elitellenességként értelmezhetjük), lassanként szitokszóvá, a demokráciaellenesség, sőt már-már a nácizmus szinonimájává. A legutóbbi számban is két cikkben úgy utalnak a népszavazásokra, a képviselők visszahívhatóságára, a közvetlen elnökválasztásra, mint a „demokráciadeficit” jeleire.

Cikkében Kasza László a svájci népszavazásos rendszer „antidemokratikus” – mert vallásgyakorlatot akadályozó – döntései közé sorolja a jezsuita rend betiltását, az állam és az egyház szétválasztásának elvetését és a minaretek építésének tilalmát.

Ami a jezsuita rend betiltását illeti: ennek szerintem semmi köze nem volt a vallásgyakorláshoz. A rend működését politikai vonatkozásai miatt egy időben a pápa, illetve a spanyol király (Ő Legkatolikusabb Felsége) is betiltotta.

Ami pedig az állam és az egyház szét nem választását illeti – ha egyszer a svájciaknak akkor így tetszett?

Nagy kérdés: liberális és demokratikus dolog-e valakit arra kényszeríteni, hogy liberális és demokratikus legyen, és a társadalmi haladást ne saját ütemében, hanem más nemzetek – akár a világközvélemény – által diktált iramban kövesse? (Végül is az emberiséghez képest egyetlen nép kisebbség, amely iránt – ugyebár – toleránsnak kell lenni.)

A minaretek építésének korlátozása pedig másutt is felmerült. Kérdés például, hogy illenek-e a városképbe. Egy arab város ezeregyéjszakai hangulatának sem tenne jót egy gótikus székesegyház és a napi többszöri harangozás.

A mohamedán vallás gyakorlását ezzel nem korlátozták (nem vallási előírás, hogy minaretből szólítsák imára a hívőket, csak praktikus szokás). Ugyanakkor egy olyan demokratikus országban, mint Franciaország (de másutt is), be kívánják tiltani a mohamedán nők vallás előírta öltözetét, legalábbis az iskolákban és a munkahelyeken.

Kálmán Mihály
E-mail