Tisztelt Hajnal Sebestyén úr!
Olvastam február 11-én megjelent levelét. Egyetértek azzal a részével, hogy nem illik egyik nemzetet sem gyalázni. Azonban minden nemzet múltjában vannak olyan események, amelyekre büszke lehet, és vannak, amelyeket szégyellnie kell. A szégyenletes dolgokat szóvá tenni nem egyenlő a nemzetgyalázással.
Ha már büszkék vagyunk, érdemes pontosnak lenni. Európában például az első földalattit Londonban építették, 1863-ban adták át. A budapesti földalatti 1896-ban készült el. Sajnos Jedlik Ányos bencés szerzetes és kiváló tudós – szerénysége miatt – hiába előzte meg hat évvel korábban a Siemens találmányát, mégis a világ az utóbbit ismeri el elsőnek.
De nem kellene-e inkább azon elgondolkodni, hogy csupán egyetlen magyar Nobel-díjas tudós élt Magyarországon a kitüntetés elnyerésekor? Ma egy sem él hazánkban. Ennek okait szóvá tenni talán mégsem nemzetgyalázás!
Kedves Hajnal úr! Értem én, hogy levelét jó szándékkal írta, de nem értek egyet levelének utolsó bekezdésével. Nem dolgom megvédeni ezt a hetilapot, de szerintem a 168 Óra nem támogatja a „nemzetgyalázást”, ha kritizál, akkor sem.
Van számos olyan lap, webcím, amely viszont tényleg szégyent hoz az országra. A 168 Óra nem ilyen.
Üdvözlettel:
Fülöp Sándor
E-mail
HozzászólásokÖsszesen: 2 db
A hozzászólás csak regisztrált tagjaink számára elérhető, kérjük lépjen be vagy regisztáljon!
Elfelejtette jelszavát? Segítségért kattintson ide!
Kérjük, hozzászólásánál tartsa be az oldal szabályait. Erről és a moderálási elvekről itt olvashat részletesen!
Igaza van a levélírónak. Bár "a nem dolgom megvédeni ezt a hetilapot", kimaradhatott volna. Ez a mi gyengeségünk, a másik oldalnak pedig erőssége. Emlékezünk vissza, hogy a Magyar Hírlapot hányan "védték" a téren, s azt követően az előfizetésükkel.
Csodálatos Júlia! Részletezné a jelen formájában értelmezhetetlen hozzászólást?