Hetilap kereső

168 Óra Online írása

Az iskolai tananyagok közül többel is lehetne foglalkozni. A történelemmel: forradalom, igazi rendszerváltás.

A magyarral/retorikával, lásd fő politikusaink korlátozott szókincsét és Arany, Jókai nyelvének szétficamítását. Én most a matematikára koncentrálnék a forradalmian nemzeti példatárból.

A MAGYAROK minket választottak, bíztak meg, TELJES EGYETÉRTÉSBEN, hangzik a Nemzet Vezérének szájából.

Lássuk az első szöveges példát: ha egy országban nyolcmillió választópolgár van a tízmilliós nemzetlétszámból, és ebből kétmillió-hétszázezer szavaz egy pártra, az hány százalék is? Segédszám: egy választópolgárra 1,25 fő választásra még nem jogosult jut.

Kiszámolva a végöszszeg: hárommillió-háromszázharmincötezer, ez az ország létszámának az egyharmada. Mennyi is akkor a kétharmados többség? Ki is a kisebbség?

Felelet: az ország maradéka a kisebbség, majdnem hatmillió-hatszázhatvanötezer lakója, akik a rétor szerint még csak nem is magyarok. Akkor kik is vagyunk mi ilyen sokan? Mégis mi lennénk a többség!

Másik példa: az ország népességének több mint fele nőnemű. Hány százalékát teszik ki a 386 fős parlament létszámának a bejutott képviselőnők? Van már iszlám ország is, amelyik megelőz minket.

Nem csoda hogy „fogyik a magyar”.

Kicsit remélem, hogy a rendszerváltás tényleges dátuma a tankönyvekben tíz év múlva is még 1989–1990 marad.

Ónodi Ferenc
Kustánszeg