Hetilap kereső

168 Óra írása

Hallgatom Szijjártó Pétert az ATV Egyenes beszéd című műsorában, riporter Bánó András, a téma meg az, hogy Orbán Viktor tolvajnak nevezte azokat, akik offshore cégekben érdekeltek.

Bánó a tolvaj fogalmát kívánja tisztázni, ami nem tetszik Szijjártónak. Szorongattatásában azt találja mondani: a jogszabály nem minden, erkölcsi kötelesség is létezik, és rögtön megtámadja Oszkó Péter pénzügyminisztert amiatt, hogy a korábbi munkahelye (a Deloitte & Touch) egyrészt maga is offshore cég, másrészt éppen az offshore cégek előnyeinek kihasználását javasolta ottani ügyfeleinek.

Ám a törvény nem kiskaput kínál az offshore cégeknek, hanem természetes személyhez fűződő jogok gyakorlását. Nem kötelező ugyanis magyar állampolgárnak céget Magyarországon alapítania. Nem kötelező továbbá az adott cégnek tevékenységet végeznie a székhelye szerinti országban. A cég, ha így tesz, ettől válik offshore céggé.

Kevesen tudják, de Magyarországon is vannak bejelentve offshore cégek: itt van a székhelyük, de semmilyen tevékenységet itt nem végeznek. Így az adó- és nyilvántartási szabályok is másképp vonatkoznak rájuk.

Az adóparadicsom nem ettől az, ami, hanem a különlegesen kedvező adóktól és minimális nyilvántartási kötelezettségtől. Egyébként az többnyire igaz, hogy az adóparadicsom vonzza az offshore cégeket, így a két jelenség (adóparadicsom és offshore) együtt jár.

Semmilyen tolvajlást és erkölcstelenséget nem látok a fentiekben. Oszkó Péter éppen az offshore cégekből magánszemély tulajdonosaikhoz kerülő és sehol nem adózott jövedelmeket igyekszik megadóztatni (ha a tulajdonos magyar állampolgár). A nehézség az, hogy csak a tevékenységátcsoportosításból származó jövedelmet lehet megadóztatni, az offshore cégek valódi tevékenységét nem.

Hogy világos legyen: ha valaki egy kereskedelmi ügyletben a saját offshore cégén folyatja át az árut kizárólag azért, hogy az árrés ott keletkezzen, azt ugyan nehéz lesz megakadályozni, de tán lehet (pl. fiktív tevékenység vizsgálatával az APEH-en keresztül). Ha a belföldi cég tulajdonosa offshore cég, és osztalékot vesz ki, ezt könnyű törvényalkotással megfogni. Ha viszont a külföldi cég (legyen offshore vagy nem az) valóban kereskedik magyar céggel (itt vesz valamit, és mondjuk Brazíliában adja el), vagy magyar cégeknek nyújt valódi szolgáltatást – hát, ezellen nem lehet semmit tenni.

Rendkívül sajnálatos és egyáltalán nem erkölcsös dolog az érzelmek felkorbácsolása olyan ügyekben, amelyben a politikus feladata a tisztességes érvelés és információközlés lenne.

Mindók Mária
E-mail