Ajánlok egy próbát: miért hívják a szlovákok Sturovónak Párkányt?

László herceg:

Tévedés!A jelenlegi számításaim szerint(szakdolgozat keretében foglalkoztam a határon túliakkal) ha kicsivel is,de 50%-alatt van a medence magyar lakóinak a száma.
Valahol 40-48% lehet.

Amúgy én nem(és sokan mások)sem érzik magukat alábbvalónak,mint a többi nép.
Lehet,hogy neked a kissebségi komplexusodat sérti,hogy nem nekünk van a legnagyobb fa...unk?
Mert igazából ez csak a "magyarkodókat" izgatja.
Tőlem Párkány lehet Sturovó vagy Aprajafalva is.A lényeg nem az elnevezésekben rejlik!

Tehen! Tévedni méltóztatsz! A logikád alapján a csehek meg a morvák orra alá akartak borsot törni, amikor Zlint átnevezték Gottwaldnak mi?
Egyszerűen az emberi pitiánerség, az örökös kivagyiság, megfelelni vágyás motiválta az átnevezéseket, hol nacionalista, hol internacionalista meggondolásból.

László herceg! Leszarom! Nekem van hazám, és engem annak a sorsa érdekel! Mindenki legyen a saját hazája szorgalmas polgára, akkor majd viszik valamire! De amíg állandóan találtatnak velük egyesek keseregni valót, addig nem lesz belőlük semmi!

Látod László herceg!
"mi vagyunk a legtöbben a Kárpát-medencében és jóval többre vagyunk hivatottak a jelenlegi alábecsült, kishitű állapotunknál."
Ez a baj!
Én ugyan is nem érzem magam alábecsülve, se kishitűnek, így se létszámbeli fölénnyel, sem a vélt, vezetésre termettség gondolatával nem kívánok túlkompenzálni!
A Zrínyiért (zrinski Nikola Šubić) meg köszönet! :)

Semmi. De én valóban nem tudtam a választ. Most meg tudom (esetleg). Jó vót, na nem?

Aztán most már csak azt mesélje el valaki, hogy mi a franc közünk van ahhoz, hogy egy szuverén állam kiről, vagy miről nevezi el a városait?

Az ilyen névváltozás persze és a makacs ragaszkodás nevetséges eseteket is tud produkálni. Sthur egyébként a magyar rendi országgyűlésnek is tagja volt.
Sobieski 1683-ban felmentette Bécset a török zár alól, majd végső csapést mért rájuk, ami gyakorlatilag megnyitotta az utat a törökök kiűzésére. Párkány alatt volt ez a döntő ütközet. Érdekelne, mi van erről a szlovák tankönyvekben?

Josephstadt!
Természetesen a magyarkodó Tehén sem ismeri a történelmet, esetleg csak szelektíve ismeri azt! Mert, ha ismerné, tudná, hogy Párkány azért Šturovo, amiért Dunapentele Sztálinváros, Tiszaújváros meg Leninváros volt!
Amúgy a véleményem szerint a Kárpát medencei közös történelemkönyvet, Glatz Ferenc nem megválasztásával, egy jó darabig el lehet felejteni!

Hát bizony, érdemes elgondolkodni, hogy mennyire ismerjük a szomszéd népek kultúráját. Mielőtt nekiállunk magyar kultúrfölényről elmélkedni, nem árt végiggondolni, hogy mondjuk hány nemzeti ételt ismerünk a szomszédoktól, olvastunk-e szerb, román, vagy szlovák írótól mostanában (vagy egyáltalán) valamit. Tudunk-e mondani egy horvát geológust? (A geológia egyik legnagyobb felfedezését egy horvát atyafi tette.) Ismerünk-e neves ruszin biológust? Meg tudjuk-e különböztetni a román néptáncot a szlovéntől? Mi tudunk szomszédaink zenéjéről? Építészetéről? Egyáltalán, életszinvonaláról? Tudjuk-e milyen hegyek, völgyek, erdők vannak körülöttünk? Ha meg mindezzel tisztába jövünk, alighanem kevésbé akarjuk őket letörölni a Föld színéről.

#3!

Mert természetesen csak az ilyen magyarkodó se..fejek tudják a magyar történelmet. És beír egy ilyen, a kurucinfós kisegítő iskola első osztályában is tudott tényt, ami önmagában nem számít semmit sem, ugyanis a kérdés nyilván arra vonatkozott, hogy _ki, mikor és milyen körülmények között_ adta ezt a nevet Párkánynak, hisz a városhoz szemmel láthatólag semmi köze nincs szlovák hősünknek.

Na, erről viszont fogalma sincs... hihihi

Aha. Na de mi köze a liberális felfogásnak a történelmi ismeretekhez?

Szabad a gazda.