2012. május 23. szerda - Dezső. Holnapi névnap: Eszter, Eliza
A videó lejátszáshoz Flash Player, és engedélyezett Javascript szükséges!
LEGÚJABBAK A ROVATBAN
További cikkeink
LEGÚJABBAK A 168ORA.HU-N
További cikkeink
LEGÚJABBAK A FÓRUMON
Hmmm....
Qkory
-
2012.05.23 22:27
Klubrádió - Vége
Csülök
-
2012.05.23 22:24
Szalai Annamária 9 évre
Qkory
-
2012.05.23 22:23
A jövő emlékei
piréz
-
2012.05.23 22:20
Az EU és a magyar vir(t)us
piréz
-
2012.05.23 22:03
Nesze nektek kormányprogram
Qkory
-
2012.05.23 21:59
Hát milyen országban élünk?
Qkory
-
2012.05.23 21:52
Társalgó, 2012. május
tolstoy
-
2012.05.23 21:36
ATV az "Őfelsége ellenzéke" szerepében
szilvanyo
-
2012.05.23 20:58
Új együttműködés az IMF-fel
Csülök
-
2012.05.23 20:00
168óra - A hetilap
Hetilap kereső
Kedd, 2010. április 27. 23:20
168 Óra Online
írása
Levélhullás:
Még egyszer az állampolgárságról
Előre bocsátom: én sem vagyok híve annak, hogy pusztán nemzeti hovatartozás alapján automatikusan osztogassuk a magyar állampolgárságot. Ki kell azonban javítanom Bálint István újvidéki levelezőtársam egy tárgyi (jogi?) tévedését.
Levelében (április 8-i szám) azt írja, hogy a kettős állampolgárságról az érdekelt államoknak kétoldalú megállapodást kell kötniük. Szó sincs róla! Például meglehetősen sok magyar–amerikai, magyar–német vagy magyar–izraeli kettős állampolgár él a világban, de az említett országok semmiféle egyezményt nem írtak alá egymással e tárgyban.
Arról van szó, hogy valaki születés, illetve honosítás, házasság stb. révén két vagy akár több állampolgárságnak is a birtokosa (Jurij Ljubimov rendező például orosz–izraeli–magyar hármas állampolgár), oly módon, hogy az említett államok mindegyike egyszerűen a saját állampolgárának tekinti, és nem törődik azzal (nem vesz róla tudomást), hogy az illetőnek más állampolgársága is van.
Kivételt legfeljebb azok az államok jelentenek (például Ukrajna), amelyek kifejezetten megtiltják, hogy polgáraik még egy másik állampolgárságot is birtokoljanak.
Boros Oszkár
Budapest
Levelében (április 8-i szám) azt írja, hogy a kettős állampolgárságról az érdekelt államoknak kétoldalú megállapodást kell kötniük. Szó sincs róla! Például meglehetősen sok magyar–amerikai, magyar–német vagy magyar–izraeli kettős állampolgár él a világban, de az említett országok semmiféle egyezményt nem írtak alá egymással e tárgyban.
Arról van szó, hogy valaki születés, illetve honosítás, házasság stb. révén két vagy akár több állampolgárságnak is a birtokosa (Jurij Ljubimov rendező például orosz–izraeli–magyar hármas állampolgár), oly módon, hogy az említett államok mindegyike egyszerűen a saját állampolgárának tekinti, és nem törődik azzal (nem vesz róla tudomást), hogy az illetőnek más állampolgársága is van.
Kivételt legfeljebb azok az államok jelentenek (például Ukrajna), amelyek kifejezetten megtiltják, hogy polgáraik még egy másik állampolgárságot is birtokoljanak.
Boros Oszkár
Budapest
| Korábbi cikkeink a rovatban | Iratkozzon fel hírlevelünkre! |
| Vissza a lap tetejére |
1/5
Olvasta már?
Kapcsolódó cikkek |
XXII. évfolyam 16. lapszám cikkei
Nézze meg az újság további cikkeit - válasszon az alábbi listából vagy kattintson a címlapra!
168 óra - A hetilap
Lapajánló
Előfizetés
168 óra rádió
A 168Óra a facebook-on
Hétfő, 2010. november 22. 10:34
Hirdetés
BLOG-BLOKK
Véleményvezér
Az ember, akinek csak a zemberek számítanak
Poldi bácsi megmondója
Orbán demokráciája - pártok nélkül
A nap izéje
Áder János választása
Varánusz
A görögök a Jobbikra szavaztak
Fideszfigyelő
Tegnap Pintér, ma Balsai
Országoldalak
Ha kíváncsi, mi történik Európa más országaiban, milyen magyar vonatkozású események vannak, akkor nézzen körül az oldalakon!
Partnerek:
© 2008 - 168 óra online - minden jog fenntartva
HozzászólásokÖsszesen: 1 db
A hozzászólás csak regisztrált tagjaink számára elérhető, kérjük lépjen be vagy regisztáljon!
Elfelejtette jelszavát? Segítségért kattintson ide!
Kérjük, hozzászólásánál tartsa be az oldal szabályait. Erről és a moderálási elvekről itt olvashat részletesen!
Nos, a két érintett ország között valóban nem kell egyezményt aláírni, viszont mindkét érintett ország jogrendjének rendelkeznie kell erről a jogkérdésről.