Párducos Árpád, de sávos sehogyan

Sokadszor az Árpád -sáv hazugságáról
Schmidt Károly, kedves magyarszéki olvasó,-ill sajtólevelező társam azt kérdezte (a 168 óra február 12.-i számában, "Egy alapfokú szemináriumról" című levelében),hogy : "milyen igazolható históriai múlt, dicső történelmi esemény magyarázza az árpádsávos zászló mai sikertörténetét..Egyáltalán , mi köze hozzá honfoglaló fejedelmünknek? ". Van egy rövid és . van egy hosszú válaszom: .Az első válasz: semmi, abszolúte semmi!.Hacsak az nem, hogy -anno 1939-ben, majd 1944-ben-egy Árpádnak keresztelt kisnyilas szabósegéd összefércelt Szálasinak egy éppen általa történelmi identitásúnak hazudott , két színű rongyot..A bővebb választ Bertényi Iván "Új magyar címertan" c. műve (Maecenas Könyvek, Budapest,1998.) alapján állítottam össze: ( Tudom, képtelenség ilyen terjedelmű olvasói levelet megjelentetni , ezért ,-talán,talán, ha szépen kérem,-E-mailhez csatolt fájlként a T. Szerkesztőség elküldhetné neki, vagy velem közölné Schmidt Károly úr címét , s én -közvetlenül neki,-tolakodóan,- küldeném el dolgozatomat.)
A zászlók és a címerek ( napjainkban ország,-megye,-vagy város-címerek ) ma "csak"szimbólumok, , a XI- XII. századtól pedig inkább( pl. csatamezőkön vagy lovagi tornákon ) az egymás felismerését és tájékoztatását szolgáló (ma úgy mondjuk,a kommunikáció) eszközök voltak. A zászlókon, pajzsokon alkalmazott jelek állandósulását, címerré válását a Xll. század első felére tehetjük ( A címer vándorszó a francia cimier= jelvény, illetve : címe azaz csúcs,jelentéssel, avagy a német Zimier átvételével került nyelvünkbe. Hazai írásba foglalását 1326.,-ra teszik.. A zászló szláv, esetleg horvát-szerb vagy szlovén jövevényszó , először egy 1086-ból való latin szövegkörnyezetben szerepel ,( 1395-ben pedig már a bandériumok, zászlós urak okán oklevelek említik. Történelmi tény: Álmos fiának, a hét vezér által pajzsra emelt Árpádnak még szava sem volt,-nem is lehetett ,- a zászlóra- mint tárgyra ,- nemhogy "Árpád-sávos "zászló lengett volna /pl./ vezéri sátra felett !) A a "címertannal " foglalkozó kutatók egy része Geoffroy Plantagenet Xll.. század derekán készült és Le Mans-ban őrzött gyásztáblácskáját tekinti legrégibb címeres ábrázolásnak. A hagyomány szerint 1127-ben, amikor Geoffroyt apósa , az angol király lovaggá ütötte, aranyoroszlánocskákat ábrázoló pajzsot akasztottak a nyakába. Ezt cáfolni szerette volna Michel Pastoureau francia heraldikus ( "a címerek és a zászlók tudora ") , aki szerint a legkorábbi ismert címer Verdamandois grófjának , Roulnak a személyéhez köthető , aki két pajzsot is vésetett: első ,1130-1135 közt használt pecsétjén egy kockázott zászló látható,1146-évi pecsétjének pedig a pajzsa kockázott. ( kockás,vagy négyzet-mintás, mint a mai horvát zászlóra hímzett címerpajzs )Ez utóbbi maradt a későbbiekben a de Vermandois-k címere. A címerek ezt követően rohamosan elterjedtek, s csatamezőkön és lovagi tornákon egyaránt használták őket. E tornák egyszerre feleltek meg a mai sportjátékoknak és hadgyakorlatoknak ,-és különböző típusaik alakultak ki. A játékok előtt be kellett mutatni a jelentkezők címereit és sisakdíszeit. Az uralkodó , illetve egyes nagy hűbérurak különlegesen kiképzett embereket , heroldokat tartottak , akik a címerek kiváló ismerőiként a harc befejezése után a csatamezőn címereik alapján azonosították az elesetteket.
Államcímerünk története az európai címer,-(és zászló-)-történelemmel szorosan összefügg. A címerek magyarországi megjelenésének idején, a XII-XIII. század fordulóján a király volt az államhatalom megtestesítője, a kormányzás gyakorlója. Ez idő tájt a szó későbbi értelmében vett államcímerről még nem beszélhetünk , csak a királynak lehetett címere, ő viselte az ország koronáját , címere is azonos maradt az ország felségjelvényével. A majdan államcímeré fejlődő magyar királyi címer legkorábban megjelenő eleme, a kettős kereszt,- kisebb megszakítással,-mintegy háromnegyed évezrede szerepel hazai címertörténetünkben. Eredete,- Bizáncon keresztül,- az ókori Rómáig nyúlik vissza. A kereszténység felvételekor Nagy Konstantin ( 306-337) császár a hosszú nyelű római hadi zászló ,- a labarum rúdjának a csúcsára a régi jelvény, a sas helyébe a keresztet és Krisztus monogramját tűzette. Ezt követően I. Leó pápa korában (457-474 ) végleg a kereszt váltotta fel a labarumot , s így a keresztény császári hatalom jelvényévé vált. A kereszténységet felvett uralkodók ,- évszázadokon át , s az ezredforduló után is , ezt tekintették mintának. A keresztábrázolás a XI. századtól kezdve jól ismert volt a Kárpát medencében ,-a máig "alkalmazott " kettős kereszt azonban , először "csak" III. Béla király ( 1172-1196 )pénzein fordul elő. II.Béla idősebbik fia , Imre (1196-1204 ) más,-ugyancsak pajzsra vésett- jelvénnyel kísérletezett, de fiatalabbik fia , II. András király (1205-1235 ),- bár pecsétjein bátyja jelvényeit követi- ismét szerepelteti a kettős keresztes címerpajzsot egyes pénzein, amelyet az ő fia IV. Béla ( 1235-1270 ) pecsétjein pajzsra emelt. Az ezüst kettős kereszt így önállóan vagy más mesteralakokkal, címer képekkel egyesítve címerévé vált a magyar királyi pecséteknek, de pénzeken és miniatúrákon is használták.
Államcímerünk másik, a XX. századig élő eleme , a vörössel és ezüsttel többször vágott pajzsmező Imre király uralkodása alatt tűnt fel. Első, időponthoz köthető előfordulása egy 1202-ben kelt királyi oklevél arany függőpecsétjén ( bulláján ) található. Itt a vágásokban lépegető oroszlánokat is megfigyelhetünk. Hasonló vágásos címert találunk II. András aranypecsétjén ( bulláján, hét oroszlánnal) és az 1220-as években használt kettős viaszpecsétjén. Utolsó ,1235.évi kettős pecsétje is (hétszer) vágott, és kilenc ( három-három-kettő-egy ) oroszlán látható rajta. A címer,-és zászló-tan szaktekintélyeinek álláspontja szerint a vágáson(vagy amint újabb szakszóval, -illetve "politikai divatból is "- olykor nevezik : sávozott) pajzsmező spanyol mintákat követ. Imre királyunk a távoli Aragóniából hozott magának feleséget. Az aragóniai uralkodók címerében vörös mezőben aranycölöpök láthatóak.A nyugat-európai szakirodalom szerint ezek Arlés régi zászlajáról ( a leges-legújabb feltételezések szerint Svájcból ?!) eredeztethetőek. Úgy tetszik, a magyar király sem akart szégyenben maradni messze földről érkező felesége és annak lovagi kísérete előtt, s a függőleges osztású vörös - arany pajzsmező magyar párjaként a vörös - ezüst sávok vízszintes sorát feltüntető pajzsmezőt választott(magának.). Itt kell megjegyeznünk : egyébként a történészek általában elfogadják ,hogy a vörös- ezüst vágásos mező lehetett az Árpád- ház családi címere ,( szemben a királyi hatalmat jelképező kettős kereszttel ) de nem lehetett még az "alapító" Árpádé és fiaié. Ezt az is bizonyítja , hogy 1235 után a pecsétjükön vágásos ( sávos ) pajzsot szerepeltető királyi hercegek , ha trónra léptek, addigi címerüket felcserélték a kettős kereszttel.
Az oroszlánokat illetően azt a nézetet , hogy a II. András címerében lévő hét oroszlán mindegyike egy-egy ország , egy-egy ősi magyar törzs fölötti uralmat jelképez ,semmi sem támasztja alá.-Az oroszlánt az Árpádok ősi címerállatának semmiképpen sem tarthatjuk, minthogy a XII- XIIl. század fordulója előtt a heraldika még el sem jutott Magyarországra. Az oroszlánok eredetét is Nyugat Európában találhatjuk meg,mégpedig a nevében is az oroszlánra utaló , Imre királyunk ( Nota bene: uralkodott 1196-tól 1204.-ig ) korabeli León-ban . Aragónia , Kasztília és León uralkodói szoros kapcsolatban állottak egymással, s amikor Imre királyunk Aragóniai Konstanciával házasságra lépett, egyben a leóni uralkodóval is sógorságba került. ll. Pedró (Péter ) személye nem csak azért érdekes mert hozzá kötődik a vörös mezőben aranycölöpöket mutató címerpajzs felvétele , hanem azért is, mert az ő oklevelein lehet Imre királyunk lépegető oroszlánjaihoz a leginkább hasonló állatábrázolásokat megtalálni.
Több együttesen érvényesülő tényező és szempont befolyásolhatta Imre és András királyunkat, amikor címerpajzsukon megjeleníttették a vörössel és ezüsttel a vízszintes (oldalirányú ) vágásokat ill. sávokat , és bevésették pecsétjeikbe az oroszlánokat. Imre király,-a házassággal megerősített tekintélyén túl azt is ki akarta mutatni , hogy minden ( közte katonai,- de nem a nyugatot megsarcoló , hanem a kereszténységet és Európát védelmező ) értelemben egyenrangú a nagy múltú európai királyságokkal. Sajnálatos ,-történelmi tény,- hogy ezt az inkább illúziót, mintsem realitást ,- 10-12 év múlva , 1214-ben a tatárdúlás szerteoszlatta.
Befejezésül idézek egy 2007-februárjában megjelent írásból (Szerző: Szász István ):"Szálasi 1935-ben találta ki az Árpád-sávos karszalagot ., sátán-mód tulajdonítva neki."az ősi magyar jelleget " .>..Képmutató minden olyan állítás, amely az úgynevezett Árpád-sávos zászlót vagy jelvényeket egyszerűen besorolja a magyar jelképrendszerbe. Nem vitatható ugyanis , hogy az egykor Aragóniából Magyarországra jött "vétlen" Árpád-sáv Szálasi és társai kezében a nyilas mozgalom félreismerhetetlen jelképévé torzult , asszociatív tartalma elválaszthatatlan a rasszizmustól , a fajirtástól , Magyarország idegen hatalomnak ,- a náci Németországnak való ,-kiszolgáltatásától.

Kedves elftás!
Az, hogy ki a szélső, és melyik, ugye azt a nyilatkozó helyzete (alapnézetei) szabják meg. És igazad van, mert ma nem is lehet tudni, hogy bizonyos irányzatok vagy csoportok a nézeteik alapján melyik szélsőhöz tartoznak (még pártok is!). Ami meg a jelképeket illeti: az árpádsávos zászlóval önmagával semmi bajom. Nagyobb a baj azzal, amit annak lengetői csinálnak. Randalíroznak, rombolnak, felforgatják a köznyugalmat. És ezzel lejáratják, megbecstelenítik ezt a történelmi hagyományú lobogót. Amit azért korábban köztudottan már mások is megcselekedtek. És a párhuzam (stílus és nézetközösségek alapján is!) nagyon kézenfekvő. Mert attól, hogy valaki a nézeteit csak erőszakkal és hangoskodva, randalírozva képes kinyilvánítani, nem erősíti az elfogadhatóságát. ÉS LEJÁRATJA JELKÉPEINKET. Hogy ez kinek jó, nem tudom. Csak nagyon visszatetsző (és kontraproduktív!) arra hivatkozni, hogy aki nem ért egyet az ilyen viselkedéssel, éppen az nem becsüli nemzeti jelképeinket...
Üdvözlettel: Demokratata
PS: Aljas dolog bármilyen nemzeti jelkép mögé bújva elfogadhatatlan dolgokat csinálni. Mert azt lejáratja, meggyalázza, aki ilyet tesz!

T. elftás!

Ön a legtájékozottabb, akkor nem értem,hogy a széljobb miért emlegeti a zsidók, cigányok idegen szivüek megsemmisitését?
Nyilasok, nácik ugyan ezt hirdették, hirdetik,tették.
Nem az a döntö egy pártban, hogy minek határozza meg magát -mely oldalra teszi magát- az határozza meg, hogy milyen elveket vall, nyilatkozik, mik a szándékai.
Nekem személyesen a szélsöjobb kezében egy zászló sem tetszene, mert az eszméi mindegyiket bemocskolná.

Tisztelt öszike13 és Gyu_46!

Na az meg micsoda, hogy Nemzetközi Munkás osztály zászlaja? Ezt Ön sem gondolja komolyan, hogy ilyen van, vagy volt egyáltalán....ez csak egy kitalált mozgalma volt a kommunistáknak amit sikerült nyugatra is eladniuk. És miért is lengették nemzeti ünnepeinken azt a bizonyos vörös zászlót? Az nem zavarta?
Az árpádsávos zászló eredetét elovashatja Gyu_46 hozzászólásában vagy ahol én javasoltam a wikipédián.
"Széljobb miért nem választott diszesebb szebb emlékü zászlót ha már a hivatalos zászlo nem elégiti ki " Ki a szélsőjobb? Ki dönti azt el, hogy egy párt szélsőjobb vagy szélsőbal, ha önmagukat nem így határozzák meg? Milyen díszesebb szebbemlékü zászlóra gondol...melyik tetszene Önnek a "szélsőjobb" kezében?
Kedves Gyu_46, mivel tájékozott embernek tünik, biztosan tudja, hogy nem az árpádsávosat használták a "nácik" (egyébként nyilasok), hanem ahhoz nagyon hasonlót a nyilaskereszttel kiegészítve. Tehát a két zászlónak semmi köze egymáshoz és akik elkezdték ezt összemosni azok miatt alakul ki állandó vita a zászlóról. Az árpádsávos zászló nem kell hogy félelmet kelltsen senkiben ameddig nincs benne nyilaskereszt...aki fél tőle az max nem tiszteli vagy félreinformált, köszönhetően a mindkét oldalon elhelyezkedő sok baromnak.

Már néhányszor leírták: az Árpádsávos zászlónak annyi köze van az Árpád-házhoz (és nem Árpád vezérhez), hogy a XIII. sz. közepe táján hozta be hazánkba Imre király felesége Aragóniából (akik viszont Scájctól vették át).
Mint tudjuk, 1301-ben kihalt az Árpád-ház (fiúága) és ezután az Anjouk jöttek,akik persze hozták a saját zászlójukat, így az Árpádsávos mintegy fél évszázadig volt Magyarország hivataos zászója.

Sajnos a náciknak is szipatikus lett ez a zászó, kisemberek ezreit kísérték alattuk a halálba.
Nem véletlen, hogy a szélsőjobb emelte jelképévé, és ha nem is tudja mindegyikük, hogy ezzel a náci eszmére emlékeznek és emlékeztetnek, arra mindenképp alkalmas, hogy a lemészárolt emberek utódjaiban félelmet keltsenek.

A történelmi zászlók között természetesen ott a helye. Jó lenne, ha ott is maradna.

T.elftás!
Nem voltam, vagyok semiféle elvtárs, fizetett pláne nem.
Irogatok, mert ráérek, lehet, hogy nem csak hülyeségeket.

Vörös zászlo, a Nemzetközi Munkás osztály zászlaja.
Amerikai zászló miért lenne nálunk???ki lengetné?
Árpádsávos zászló sajnos az eredetét nem tudom, csak azt, hogy a széljobb használja ujra, akiknek nem tetszik részemröl az emberirtásos el, vagy beszólásaik.Nem a zászlo a hibás ebben.
Széljobb miért nem választott diszesebb szebb emlékü zászlót ha már a hivatalos zászlo nem elégiti ki öket.Szerintem minden polgár aki itt ebben az országban született az magyar.
Saját véleményem, ha megengedi.

Tisztelt öszike13!

Milyen eszmét képviseltetnek az említett zászlóval. Tényleg érdekelne a véleménye, mert nagyon kíváncsi lennék egy értelmes ember véleményére. Sok fizetet firkász és politikus megmondó emberét már hallottam...az hülyeség. Ezért érdekelne a véleménye, de csak abban az esetben, ha az a sajátja és elgondolkotaó is. Amennyiben csak ismétli a fizetettekét akkor köszönöm nem.
Várom válaszát.

Nem is a zászlóval van a baj.Ennek a zászlópnak a muzeumban /Terrorháza/ van a helye, azzal az eszmével együtt amit most képviseltenek vele, ujra.

Tisztelt Schmidt Károly!

Utolsó kérdésére választ kap a Wikipédián.
Idézet Öntől : "rendre ott lengették a sávosakat is, mintegy vele egyenrangúvá avatva őket. Szeretném tudni: miért?"
Azt viszont én szeretném tudni, hogy mire alapozza azt, hogy mintegy vele egyenrangúvá avatták őket? Beszélt a lengetővel? Az árpádsávos az nem nemzeti zászló, de zászló.....mi a baj azzal, ha valaki azt lengeti? Ezért ne legyen már olyan szomorú! Egyébként még mindig közelebb áll hozzánk, mint húsz évvel ezelőtt....az egy nemzeti színű, egy vörös....na azt sem sikerült egyenrangúvá avatni....és ezzel sem az a célja senkinek sem....gondolom én. Nem kell ennyire félni ettől a zászlótól....és nem kellett volna felruházni mindenféle rosszal....lehet, hogy már rég nem lengetnék. De, tudja mit....inkább ezt lengessék, mint az amerikai vagy a vörös zászlót!