Azt állítja Boross Péter a vele készült interjúban, hogy „a nemzetféltő, vezető réteg ’44. március 19-ig, a német megszállásig irtózatos nyomás és kiszolgáltatottság közepette sem engedte meg, hogy embereket vagonokba hajtsanak”.

Kétszer kellett elolvasnom, hogy biztos legyek: tényleg ez van odaírva. Az újságíró pedig engedte tovább beszélni, és nem állította meg Kamenyec-Podolszk nevével.

„Ausztria náci bekebelezése, Csehszlovákia feldarabolása és Lengyelország megszállása nyomán rengeteg ember keresett menedéket Magyarországon. Különféle becslések szerint közülük 15–35 ezer lehetett osztrák, lengyel és szlovák származású zsidó.

1941 nyarán a hivatalos szervek (Horthy tudtával és egyetértésével) hozzáláttak, hogy begyűjtsék a »hontalan« zsidókat, akik között szép számmal voltak magyar zsidók is, akik a szükséges igazolások híján nem tudták magyar állampolgárságukat bizonyítani. Jó néhány magyar állampolgárságú zsidót egyszerűen csak azért tartóztattak le, mert szálka volt a helyi hatóság szemében. Így például a putnoki zsidókat, noha valamennyien magyar születésűek voltak. A hontalanokat – s köztük sok száz magyar állampolgárságú zsidót is – marhavagonokba zsúfolták, s ezekben szállították a határnál lévő Kőrösmezőre. 1941. augusztus 10-ig kb. 14 ezer zsidót adtak át az SS-nek. A Magyarországról kitelepített zsidókat augusztus 27–28-án Kamenyec-Podolszknál meggyilkolták.” (Randolph L. Braham: A magyar holocaust története.)

A szerecsenmosdatók ezt a gyalázatot nem szívesen emlegetik. Az interjúalany szerint „a kormányzat végezte a munkáját, és semmi hisztériának nem engedett ’44. március 19-éig”. Az, hogy Boross így beszél, nem lep meg. A 168 Óra riporterének azonban résen kellett volna lennie.

Dobos Anna
E-mail

Korábbi cikkeink a rovatban

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

Vissza a lap tetejére

1/5

Olvasta már?

Kapcsolódó cikkek

Hozzászólások
Összesen: 10 db

Régebbi hozzászólásokat szeretném elöl látni

Legyen Ön a következő, ossza meg velünk véleményét!

A hozzászólás csak regisztrált tagjaink számára elérhető, kérjük lépjen be vagy regisztáljon!

Elfelejtette jelszavát? Segítségért kattintson ide!

Kérjük, hozzászólásánál tartsa be az oldal szabályait. Erről és a moderálási elvekről itt olvashat részletesen!

kutakodo

2009-12-18 10:11:58 #10

(#11)Akkor miért mondasz zöldségeket is?

klopédia

2009-12-15 12:43:12 #9

Egyszer is elég lett volna, nem tudom miért lett duplázva.

klopédia

2009-12-15 12:40:50 #8

Rózsaszinű szemüveget akartam vón irni.

klopédia

2009-12-15 12:38:36 #7

Hát Boross valóban csak botcsinálta történész, és valóban koros a Boross, meg valóban azt a korszakot rózsszinű szemüveggel látja, de a riporter sem állt helyzet magaslatán. Ez tény.

kutakodo

2009-12-14 21:42:44 #6

Látom, 'hegyaljai'(#6), a cikkben idézett tényekre süket vagy. Ez a te dolgod. De: provokáld a zöreganyádtérgyekalácsát! Jó éjszakát!

tsz elnok

2009-12-13 21:06:04 #5

Gyalazkodsz itt oszike ossze-vissza!Hat nem latod,hogy el volt nyomva szegeny!Ezek a rohadt kommunistak arra kenyszeritettek,hogy igazgato legyen egy nem is kicsi vallalatnal.Biztos a fizetese is kicsi volt,ezert kenyszerult arra,hogy kenopenzeket fogadjon el a gebinekert...

tusi

2009-12-13 21:05:48 #4

Boross úr ebben az esetben talán jobban járt volna, ha meg sem szólal. Nem vált előnyére ez a riport.

öszike13

2009-12-13 19:08:22 #3

....kis kiegészítés....a gebineket kenö pénz ellenében osztogatta.....

Urbis

2009-12-13 16:28:59 #2

"A politikai közéletben „Hóbagoly” néven is emlegetett dr. Boross Péter Nagybajomban született 1928. augusztus 27-én. Középiskolai tanulmányait Kaposváron, a Somssich Pál Gimnáziumban kezdte el, majd a Német Birodalomból történt hazatérése után egy év késéssel, 1947-ben érettségizett. Ezt követõen vették fel a Pázmány Péter Tudományegyetem Jogtudományi Karára, ahol már annak jogutódjában diplomázott 1951-ben.
1951 és 1957 között a Fõvárosi Tanács tisztviselõjeként dolgozott, 1956-ban – az 1990 utáni önéletrajza tanúsága szerint – a forradalom és szabadságharc idején a „Budapesti Forradalmi Bizottság és az értelmiség forradalmi tanácsának tagja” (SIC!), 1959-ig rendõri felügyelet alatt állt. Ebben az idõszakban, némileg az állítólagos forradalmi tevékenységével illetve az üldözöttségével is ellentmondásban, vendéglátó-ipari ellenõrként, üzletvezetõként és képkereskedõként dolgozott. 1965-ben a Dél-pesti Vendéglátó-ipari Vállalathoz került, melynek áruforgalmi igazgató-helyettese lett 1971-ig, majd pártállam idején ideológiai megbízhatóságot igénylõ munkahely igazgatójává nevezték ki, mely tisztségét 1989-ig (!), nyugdíjba vonulásáig töltötte be."

Róla ennyit.

bjnk

2009-12-13 12:34:25 #1

Azért egy komoly hetilapnál van olyan felelős személy, aki a riporter által közlésre leadott anyagot átolvassa. Ezzel nem a riportert védem, remélem, nem írtam valótlant.
Boross Péter úr soha nem volt történész, elfogadom, hogy idős kora miatt emlékezete kihagy-de 15~20 évvel ezelőtt is megtörtént vele ez. Ne "misztifikáljuk" Boross Péter urat, ő- a legjobb szándéka ellenére is- nem számíthat a magyar történelem utóbbi húsz évének "mértékadó személyiségének".