Hetilap kereső

168 Óra írása

Amikor a média közhírré tette, hogy az első fokon feloszlatásra (bírósági nyilvántartásból való törlésre) ítélt Magyar Gárda lőgyakorlatokat tartott, vezérük, Vona pedig egy hagymázas nyilatkozatban kijelentette, hogy „honvédelemhez nem kell engedély; a gárda hadsereg, de nem párthadsereg”, akkor vált világossá, hogy nem olyan bagázsról van szó, mint amilyent Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter 1939. február 24-én egyetlen tollvonással betiltott -- írja a 168 Óra egyik olvasója.

Annak a Nemzeti Szocialista Magyar Párt – Hungarista Mozgalomnak még nem volt félkatonai „védereje”. Egyenruhás pártszolgálatos alakulatokat a néhány hét múlva újraszervezett Nyilaskeresztes Párt – Hungarista Mozgalom sem hozott létre az ország német megszállásáig (1944. március 19.). Ekkor azonban hivatásos tisztek által kiképzett és vezetett saját karhatalmat szerveztek. A németek fegyverezték fel a zöld inges, fekete egyenruhás pártszolgálatos „testvéreket”. Amikor Horthy kormányzó 1944. október 15-ei beszédében bejelentette Magyarország kilépését a háborúból, a Nyilaskeresztes Párt – a megszálló németek hathatós segítségével – államcsínnyel megakadályozta annak végrehajtását, és puccsal hatalomra került.

Ám 2009-ben hagymázas őrültnek, esetleg provokátornak kell lennie annak, aki a szomszédainkból ellenünk irányuló fegyveres támadást feltételez, vagy aki szomszédot akar fegyverrel megtámadni, arra „számítva”, hogy mindkét esetben „kimarad az ügyből” a NATO és az EU.

Úgy vélem: elégtelen lesz csak „úgy simán” töröltetni a bírósági nyilvántartásból a Magyar Gárdát. Olyan rendelkező résszel és főleg olyan indoklással kellene felszámoltatni, ami precedensértékű, hogy többé senkinek se juthasson eszébe a társadalmi feszültségeket és vitákat önkényesen, erőszakkal, pláne fegyverrel „megoldani”, vagy szomszédaink bármelyikét provokálni.

Hajdan az 1938-ban titkosan létrehozott Rongyos Gárdát éppen ilyenekre „szakosították”. A 19 lövészzászlóaljból álló, 9-10 ezer fős állományt önként jelentkező tartalékosokból és tényleges szolgálatot teljesítőkből választották ki, akiknek a kiképzése részben a sorezredeknél, részben (s ez a hasonlóság egyik döntő eleme) sportversenynek álcázva, vasárnaponként történt meg.

Feladatuk diverziós jellegű volt, elsősorban a csehszlovák kiserőd-rendszer ellen irányult. Október első napjaiban harcba keveredtek, és a harckocsikat is bevető csehszlovák erők a határon áttett négy századot szétszórták. Az életben maradtakat a visszacsatolt területeken karhatalmi feladatokkal bízták meg.

A Rongyos Gárdát aztán december elején hivatalosan feloszlatták. A gárdisták közül többen a nyilasokhoz csapódtak.

Györky Zoltán
Kaposvár