Hetilap kereső

168 Óra Online írása

Az Országos Választási Bizottság és az Országos Választási Iroda vezetői a választási törvény olyan módosítására hivatkoznak, amely az egy választókerületbe átjelentkezett „vendég”-szavazókat csak a választókerület egy kijelölt szavazókörében, s helyszíni igazolás után engedi szavazni.

Gondolom: a törvénymódosítás ötpárti elfogadásánál senki nem gondolt arra, hogy 66 ezer állampolgár gondolja majd úgy: jobb lesz neki, ha nem a lakóhelyén szavaz.

Nem gondolták meg a honatyák, hogy a máshol voksolás törvényi lehetősége milyen módon befolyásolhatja az adott település egyéni képviselőjének kiválasztását.

Vegyünk egy választókerületet, amelynek mondjuk van 30 ezer választásra jogosult polgára. Közülük 18 ezer (60 százalék) meg is jelenik az urnáknál. A leadott szavazatokból a következő sorrend lehet:
– az első az X párt jelöltje 9000 szavazattal (50 százalék);
– a második az Y párt jelöltje 8000 szavazattal (44 százalék).

Viszont, ha Y pártnak vannak máshol lakó aktivistái, és a párt vezetői úgy döntenek, hogy az adott körzet képviselői helyét mindenképpen meg akarják szerezni, akkor átvezényelnek 2000 aktivistát, és senki nem kérdezheti meg őket arról, miért épp ide jöttek szavazni. Hogyan fog alakulni ebben az esetben a végeredmény?

A szavazatok száma most 20 ezer lesz. Ebből most az Y párt megszerez a „vendégektől” még 2000 szavazatot a meglévő 8000-hez. Az új végeredmény tehát:
– első az Y párt jelöltje 10 ezer szavazattal (50 százalék;
– második az X párt jelöltje 9000 szavazattal (45 százalék).

A fő kérdés számomra az, hogy szabad-e egy lakóterület egyéni képviselőjének kiválasztásába máshol lakó polgároknak beavatkozni. Szerintem nem. Ezt csak úgy lehetne megakadályozni, ha a választási törvény a nem a lakóhelyükön szavazóknak csak a pártlistákra való szavazást tenné lehetővé. Véleményem szerint ezzel jelentősen csökkenne a sorban állók száma és – ami még fontosabb – a választási „ügyeskedések” lehetősége.

Döbrentey Gyula
Székesfehérvár