Hetilap kereső

168 Óra Online írása

Orbán már az OV2-es kormány „nulladik” hetében a parlamentben kinyilvánította: „Nem egyszerűen hatodik magyar parlament, hanem egyben alkotmányozó nemzetgyűlés és rendszeralapú parlament is vagyunk.” Magyarán: az új alkotmányt az eddig általuk benyújtott egyéni indítványaikkal módosítják, vagy néhány hónapra elnapolva (az új köztársasági elnök és új fő-fő hivatalnokok „fészekrakása” után) saját szájuk íze szerint keresztülviszik a parlamenten.

Akárhogy lesz is, nekem van egy ógörög példán alapuló javaslatom. Remélem, hogy egy ellenzéki képviselő a T. Ház elé terjesztheti.

Szolón törvényeinek egyike igen különös módon megfosztja polgárjogaiktól azokat, akik pártviszályok, államügyekben való népgyűlési döntés idején nem nyilatkoznak meg, egyik oldalra sem állnak. Ezzel a javaslattal Szolón azt akarta elérni, hogy senki ne lehessen közönyös és érzéketlen a közügyek iránt, ne csupán magát és vagyonát akarja biztonságba helyezni, és ne örvendezzen, amiért távol maradt a vitáktól, zavaroktól, és nem vett részt hazájának szenvedéseiben. Inkább az a kívánatos, hogy mindenki vegyen részt a közös gondolkodásban, és ne várja ki némán, hogy melyik fél lesz a győztes, akihez majd csatlakozni fog.

Javaslatom: minden választójogú állampolgárnak legyen kötelessége mind az országos, mind az önkormányzati választásokon részt venni. Legyen kötelező jelentkezni a választási bizottságnál, és igazolást kérni arról, hogy a szavazáson megjelent. (Hogy kire adta voksát, ahhoz persze senkinek semmi köze nem lehet.)

Ha a szolóni példát követnénk, nem fordulhatna elő, hogy a kb. 8 millió szavazásra jogosultból – mint Antall József mondta: „törpe kisebbségnyi” – 2,7 millió (33,6 százalék) választó jóvoltából a parlamentbe bejutott 263 képviselő vezérük utasításai és úri kedvük szerint uralhasson 10 millió állampolgárt.

Györky Zoltán
Kaposvár