Levélhullás
Tanárverés
Valaha, a boldog békeidőkben országos szégyen volt. Kosztolányi regényt írt belőle, az Aranysárkányt. És nem azért lett ügy az effélékből, mert akkoriban a tanárok maguk is ütöttek, mert meg volt engedve a testi fenyítés. Egyirányúlag. Nem mintha ez valamiféle demokratikus bosszú lett volna az elnyomottak, „a nép nevében”.
A múlt héten megint hallottunk ilyet: egy tanulólány verte meg a pedagógust. Szégyen.
Ám jegyezzük meg: az sincs ám jól, hogy a hírről beszámoló kereskedelmi tévék minden ilyen gyalázat mellé odarakják csokorban a hasonló inzultusokat, a táblánál megrugdosott öreg tanárt, az egymást véresre verő diákok képeit és példáját. Hogy ne mondjam: a példaképeket.
Amióta a mobiltelefonokban fényképezőgép is van, a pofon, a rúgás, a szétvert arc újra és újra be van mutatva.
Így tanul a gyerek, igaz, szerkesztő urak?
Góré Tibor
Budapest
HozzászólásokÖsszesen: 2 db
A hozzászólás csak regisztrált tagjaink számára elérhető, kérjük lépjen be vagy regisztáljon!
Elfelejtette jelszavát? Segítségért kattintson ide!
Kérjük, hozzászólásánál tartsa be az oldal szabályait. Erről és a moderálási elvekről itt olvashat részletesen!
Sajnos a gyerekek túl sok tv-t néznek, bizony kapják és veszik a rossz példát onnan (és sokszor otthonról) is.
A gyerek a a tiszteletet otthon tanulja a családban, nem sok köze van hozzá a médiának.