A családunk egyik tagja szintén részt vesz egy MAB Képzési Ági Bizottság munkájában. Mivel az ott tárgyalt ügyekről nem vihetnek ki a tagok információt, nem szokott részletekbe menően beszélni az ottani munkájáról sajnos, pedig ez engem is érdekelne mint főiskolai dolgozót.

Annyit azért megtudtunk, hogy az elnöknek elég nagy beleszólása van a döntésekbe. Először is ő dönti el, kikkel akar dolgozni, tehát mind a 14 munkatársát ő választja ki. Sógornőmet is személyesen hívta meg a bizottságba az elnök. A bírálók személyéről a tagok többnyire tényleg nem tudnak meg semmit, pedig néha kíváncsiak lettünk volna, ki végezte ki valamelyik szakunk akkreditációját, szerintünk igazságtalanul. De sógornőm ezt nem a titoktartási kötelezettség miatt nem árulta el, hanem mert tényleg nem tudta. Ám az elnök tudja, mert ő kéri fel az anonim bírálókat, vagyis az ő számára nem anonimak. Semmi nem zárja ki, hogy az esetleges felkérésnél ne jelezze, milyen bírálatot szeretne. A lobbizásban az elnök ugyanúgy részt vesz, mint a többi, s mivel ő a főnök, a befolyása is nagyobb. És ha a szavazás nem úgy alakul, ahogy szeretné, még javíthat a plénumon, amelynek a KÁB-elnökök a tagjai, míg a mezei KÁB-tagok nem. Ott is lobbizhat, sőt fel is szólalhat. Sógornőméknél például előfordult, hogy a plénum másképp döntött, mint a KÁB – pontosan úgy, ahogy az elnök eredetileg akarta.

Nem tudom, hogy a szóban forgó bizottságban mi a helyzet, de abban, amiről tudok, az elnök elég sokat el tud érni.

Sárdyné Kovács Judit
E-mail

Korábbi cikkeink a rovatban

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

Vissza a lap tetejére

1/5

Olvasta már?

Hozzászólások
Összesen: 3 db

Régebbi hozzászólásokat szeretném elöl látni

Legyen Ön a következő, ossza meg velünk véleményét!

A hozzászólás csak regisztrált tagjaink számára elérhető, kérjük lépjen be vagy regisztáljon!

Elfelejtette jelszavát? Segítségért kattintson ide!

Kérjük, hozzászólásánál tartsa be az oldal szabályait. Erről és a moderálási elvekről itt olvashat részletesen!

protestans

2010-01-14 03:02:57 #3

A Károli a legabszurdabb, mert az teljesen "csalási vállalkozás", belépés "csak rokonoknak", aki nem rokon, azt kinyomják maguk közül. Ezt nézzétek meg:
http://jhnnsclvn.wordpress.com/2010/01/10/family-business-only-for-relatives-csaladi-vallalkozas-csak-rokonoknak/

totalitás

2010-01-12 12:47:59 #2

Ez szerintem sokkal rosszabb szisztéma mint a sokat szidott szocializmusban volt.Klánok, bandák, vazallusok stb.-k érvényesitik nem demokratikusan és könyörtelenül érdekeiket és letipornak mindenkit akiről úgy vélik hogy veszélyezteti hatalmukat, befolyásukat.Ez megy gyakorlatilag az ország minden területén, szegmensében de mire egyátalán nyilvánosságra kerül már késő mert mindent lepapiroznak és minden "törvényes".Most jelent vagy jelenik meg egy törvény hogy a cégnyilvántartásokban a tulajdonosok személyi adatai rejtve maradhatnak.Nesze neked demokrácia, folytatodhat ami eddig volt csak nagyobb léptékekkel.

protestans

2010-01-12 00:58:50 #1

A Beházasodottak egyetemében említett Kulcsár-Szabó Ernő-féle bizottság botrányosan és részrehajlóan működött. Az elnök erőszakosan érvényesítette a befolyását. Az elnöl, Kulcsár-Szabó Ernő 50%-ban eleve a barátait és vazallusait hívta meg a bizottságba, csak néhány példa: saját tanszéki beosztottját, Bónus Tibort. Kabdebó Lórántot, aki folyton ott sündörög a KSzE klán körül, egyre fogyó reménnyel az akadémikusságra, Szentesi Zsoltot, az egri főiskoláról, ezért Egernek minden sikerül, Orosz Magdolnát, aki szintén KSzE vazallusaihoz tartozik, vagy Pál Józsefet, aki törvénybe ütköző módon a 3. ciklusát tölti a bizottságban. Kulcsár Szabó Ernő – példa nélkül álló módon – menet közben lecserélte a bizottsága egyötödét, hogy azokat a helyeket is a mamelukjaival töltse fel. Kovács Árpáddal és Simon Attilával, akik aztán mindketten szégyenletes szerepet játszottak a botrányos károlis védésekben, más Kulcsár-Szabó csatlósokkal együtt (Eisemann, Bednanics) és különös módon, a Kulcsár Szabó Bizottságot ugródeszkának használva, néhány hónapon belül állásért jelentkeztek a Károlin. Egyikük meg is kapta (Kovács), a másikat (Simont) csak a Zsinat állította meg, a Kari Tanácson és a Szenátusban úgy ment át, mint kés a vajban.